Díj

In memoriam Gábor Dénes oklevél

Az elismerést általában a decemberi Gábor Dénes-díj átadási ünnepségen adjuk át.

Díjazottak:

2016

Dr. Kovács László

matematika–fizika szakos középiskolai tanár, főiskolai és egyetemi oktató, fizikatörténész

A díjat a Gábor Dénes-i örökség feltárása, kutatása, védelme és ápolása, továbbá az eredmények közreadása területén végzett, több évtizedes áldozatos munkájáért kapta, mellyel hozzájárult a tudós nevével fémjelzett szellemiség átörökítéséhez.












2015

Dr. Ginsztler János

Gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Mérnökakadémia ügyvezető elnöke.

A NOVOFER Alapítvány kuratóriumi tagjaként négy cikluson keresztül folytatott áldozatos tevékenységéért, mellyel hozzájárult a kitűzött célok valóra váltásához, Gábor Dénes szellemi hagyatékának eredményes ápolásához, a Gábor Dénes-díj hazai és nemzetközi presztízsének növeléséhez.







2014

Dr. Bitay Enikő

Mérnök-informatikus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, az Erdélyi Múzeum Egyesület főtitkára.

“1960-ban született Kolozsváron. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen szerezte mérnöki oklevelét metallurgia-öntészet szakirányon. Informatikai ismereteit több egyetemen (Miskolci Egyetem, Zaragoza Egyetem, Kolozsvári Műszaki Egyetem) is bővítette. 1996–2008 között minősített távoktató, a Gábor Dénes Főiskola Kolozsvári Konzultációs Központjában (oktatott tantárgyak: Java, Számítógéppel segített tervezés és gyártás CAD/CAM, Számítógépes Grafika, Internet Alkalmazások, Multimédia). 2000–2007 között tudományos főkutató az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetében, Kolozsváron. 2007–től a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense Marosvásárhelyen 2006–tól az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára, Kolozsváron. Kutatási területe az anyagtudomány és technológia, az alkalmazott informatika. Kutatási témái: különleges bioanyagok lézersugaras megmunkálása; mikroszerkezetek modellezése; műszaki anyagtudomány oktatásfejlesztése; technikatörténeti örökségek felmérése, archeometallurgia. 2003-tól tagja az MTA köztestületének, 2008-tól a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület Tudományos Tanácsának, 2009-től az MTA MTO Anyagtudományi és Technológiai Bizott-ságának. A Magyar Mérnökakadémia tiszteletbeli tagja (2010) Szerkesztője az évente megjelenő Műszaki Tudományos Füzetek Konferenciakötetnek, a Műszaki Tudományos Füzetek sorozatkötetnek és a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek sorozatkötetnek. Elismerései: Tiszteletbeli Polgár, Óbudai Egyetem, (2013); Anyagtudós főgépész – díj, Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság, OGÉT (2013); Arany János-díj, Magyar Tudományos Akadémia (2012); Gépészmérnöki Kar Emlékérem, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar, (2010); Gr. Mikó Imre Emlékérem, Erdélyi Múzeum-Egyesület (2009); Arany János érem, Magyar Tudományos Akadémia (2004); Gábor Dénes érem, Gábor Dénes Főiskola (2003).

A díjat a határainkon túli magyar tudományos műhelyek vizsgálata, a technikatörténeti örökség feltárása, kutatása és védelme, a fiatal műszakiak tudományos találkozóinak létrehozása és az eredmények közreadása területén elért eredményei elismeréseként nyerte el.”


Dr. Szelezsán János

Matematikus, kandidátus, professor emeritus, a Gábor Dénes Főiskola egyik alapítója, oktatója és egykori rektora, a Főiskolát fenntartó Alapítvány kuratóriumi elnöke, a magyar programozás elmélet első úttörője.

“1934. 11. 28-án Battonyán született, ugyanitt a Mikes Kelemen Gimnáziumban érettségizett 1953-ban. Az ELTE TTK alkalmazott matematika szakán szerzett diplomát 1958-ban, a matematikai tudományok kandidátusa lett 1969-ben. Első munkahelye az akkor alakult, a számítástechnika bölcsőjének tekinthető MTA Kibernetikai Kutató Csoport, ahol 1957-től 1970-ig dolgozott tudományos titkárként, osztályvezetőként, igazgatóhelyettesként. Egyike volt azoknak az úttörőknek, akik az ott épült első hazai számítógépre, az M-3-ra, az első alkalmazások programjait készítették, a hazai számítástechnikai kultúra magvait elhintették. Nevéhez fűződik az első program, az első programozási szakdolgozat, az első programozási szakkönyv megírása. 1970-75 között alapító tagként, igazgatóhelyettesként az Országos Tervhivatal Számítástechnikai Központjában, 1975-85 között szintén alapítóként, igazgatóként a KSH Államigazgatási Számítógépes Szolgálatnál dolgozott. Mindkét intézmény az akkori legnagyobb hazai számítógépeken nagy jelentőségű alkalmazások rendszereit hozta létre. 1985-92 között a SZÁMALK-ban tudományos igazgatóként és az Oktató és Konzultációs Központban igazgatóhelyettesként dolgozott. 1992-ben egyik alapítója volt a Gábor Dénes Főiskolának. Több mint másfél évtizeden keresztül tanszékvezető főiskolai tanárként, főigazgató-helyettesként, majd főigazgatóként, rektorként jelentős szerepet töltött be az első, távoktatási módszerrel oktató magán (alapítványi) főiskola működtetésében. Több mint ötven éven keresztül az ELTE TTK-n másodállású docensként alkotó szerepet töltött be a hazai informatikai oktatásban. Munkálkodásának fontos részét képezte a szakmai testületekben való részvétel. Ezek többek között: TIT Kibernetikai Szakcsoport (1959-1964, elnök), Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és elődei (1964-1990, alapító tag, főtitkárhelyettes, alelnök), MTESZ Országos Elnökség (1976-1980), MTA Számítástudományi Bizottság (1973-2004), MTA Tudományos Minősítő Bizottság (1974-1986), International Federation for Information Processing TC-7 (1976-2008), az MTA Acta Cybernetica, és az Információ Elektronika folyóiratok Szerkesztőbizottsága. Kitüntetései: MTESZ Díj (1978), Neumann Díj (1979), Munka Érdemrend ezüst fokozat (1983), Fényes Elek Díj (1987). Publikációi: több mint 25 szakkönyv, tankönyv szerzője, társszerzője; szakcikkeinek, tudományos publikációinak a száma közel 50.

A díjat a Gábor Dénes-i krédónak megfelelő tevékenységéértkapta, melynek szellemében összeköti a tudományt, az alkotást a jövő generációjának nevelésével, a nagy rendszerek menedzselésével.”

2013

Dr. Erol Gelenbe

Egyetemi tanár, az Imperial College London professzora, az MTA tiszteleti tagja.

“Több mint 160 folyóiratcikke mellett – társszerzőkkel – hat alapvető könyvet publikált. További, a világ neves kiadóinál megjelent 15 könyv szerkesztésében vett részt; 17 nemzetközi folyóiratnak volt szerkesztője, illetve főszerkesztője. Iskolateremtő, fiatalokat segítő tevékenységét jól jellemzi, hogy tanítványai mintegy 50 PhD fokozatot szereztek, akik közül azóta már többen neves egyetemek tanárai lettek. Megkapta a Francia Becsületrend Tiszti fokozatát. Olaszországtól a Grand Officer of the Order of the Star és a Becsületrend Parancsnoki fokozatát. Tagja a Török Tudományos Akadémiának, a Francia Nemzeti Mérnöki Akadémiának, az Academia Europæa-nak. A Magyar Tudományos Akadémia is tiszteleti tagjai sorába választotta. Tiszteleti tagja még a lengyel tudományos akadémiának. Több egyetem díszdoktora. Koordinátora több EU-7 és EU-8 Information and Computer Technology (ICT) projektnek. Évek óta szoros kapcsolatot tart fenn a magyar tudományos iskolákkal, több hazai kutatóval dolgozik együtt közös nemzetközi kutatási projektekben. Számos magyar fiatalt látott már vendégül.

Erol Gelenbe, a londoni Imperial College “Dennis Gabor Chair” professzora nemzetközileg is meghatározó szerepet tölt be a számítástudományi algoritmusok és a számítógépes, távközlő hálózatok modellezése, illetve analízise területén. Mint Gábor Dénes tanszéki utóda, kiemelkedő munkásságával érdemelte ki az egyetem elismerését.”

2012

Dr. Csermely Péter

Biokémikus, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára.

“1958-ban, Budapesten született. Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Iskolában érettségizett. 1977-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakán, ahol 1982-ben szerzett diplomát. TMB-ösztöndíjas volt. Ösztöndíjas évei után a SOTE Orvosi Vegytani Intézet adjunktusa, majd később docense lett. 1999-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1997 és 2000 között Széchenyi professzor ösztöndíjasként tevékenykedett. 1984 és 1985 között a New York-i Állami Egyetemen (Syracuse), 1989 és 1991 között a Harvard Egyetemen kutatott. Többször tett tanulmányutat Tokióba. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia Sejt- és Fejlődésbiológiai Bizottságának tagja lett. Ugyanebben az évben a Magyar Biológiai Társaság sejtbiológiai szakosztályának titkárává is megválasztották, amely posztot 1996-ig töltötte be. 1995-ben a Magyar Biokémiai Egyesület főtitkára, később alelnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként is dolgozott. 2006-ban a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnökévé választották. 2007 és 2009 között az Országos Köznevelési Tanács tagja volt. A kutató diákokkal kapcsolatos munkájáért az Ashoka International tagjai közé választotta. 1990-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1994-ben akadémiai doktori értekezését. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Kutatási területe a stresszfehérjék működése, az öregedés és a hálózatok. Több mint 250 tudományos közlemény szerzője, amelyre eddig több mint 7000 független hivatkozást kapott. Kutatásai mellett fiatal kutatók támogatásával, gondozásával, illetve munkájuk elősegítésével foglalkozik.

A díjat a fiatal tehetségek iskolateremtő felkutatása, felkarolása, támogatása és gondozása, a hálózatépítés terén végzett több évtizedes áldozatos munkájáért nyerte el, mellyel hozzájárult az alapítványi célok valóra váltásához, a Gábor Dénes nevével fémjelzett szellemiség átörökítéséhez.”

2011

Garay Tóth János

“A díjat a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának élén közel két évtizeden keresztül folytatott mindazon áldozatos tevékenységéért nyerte el, mellyel hozzájárult az alapítványi célok valóra váltásához, a hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díj presztízsének növeléséhez, az Alapítvány fennmaradásához és eredményes működéséhez.”













Dr. Németh József

“Címzetes egyetemi tanár, technikatörténész. In memoriam Gábor Dénes oklevélben részesült, a Gábor Dénes-i örökség ápolását segítő több évtizedes tevékenységéért, a megvalósítás során tanúsított önzetlen közreműködéséért.”














2010

Dr. Krausz Ferenc

Professzor, kísérleti fizikus, elektromérnök, akadémikus, a Max Planck Institute of Quantum Optics igazgatója, a Müncheni Ludwig-Maximilian Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

“A díjat a Gábor Dénes-i örökség ápolását segítő tevékenységéért, továbbá az alapítványi célok szakmai, erkölcsi támogatásáért, a megvalósítás során tanúsított önzetlen közreműködéséért kapta.”



Szabó Sándor

Holográfus

“A díjat Gábor Dénes hologram szobrának elkészítéséért és azért az önzetlenül végzett évtizedes közreműködésért kapta, mellyel hozzájárult a Nobel-díjas Gábor Dénes emlékének ápolásához, az Alapítvány kiállítási programjainak megvalósításához, a holográfia eredményeinek széleskörű népszerűsítéséhez.”

2009

Dr. Michelberger Pál († 2014. április 11. Budaörs)

Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A járműtervezés és a szerkezetanalízis neves kutatója. 1985 és 1990 között a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának dékánja, majd 1994-ig az egyetem rektora, 1993 és 1999 között az MTA alelnöke.

“1930-ban Vecsésen született. Kutatási területe a mechanika, a járműtervezés és -építés, valamint a kinetika. Eredményeit elsősorban a járművek szilárdsági és élettartamra való méretezésében, valamint a rugalmas vázszerkezetek dinamikájában érte el, de kutatott a szimmetriaelvek általánosítása terén is. Úttörőnek tekintett tudományos eredménye a gyártási folyamat, valamint a szilárdsági elemzés összekapcsolása, illetve az ezzel kapcsolatos gyártási feszültségek sztochasztikus kezelése. Egyetemi vezetőként a rendszerváltás idején kialakuló felsőoktatási reformfolyamat egyik aktív résztvevője volt. Közel négyszázötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Munkáit magyar, angol és német nyelven adja közre, egyes publikáció orosz nyelven is megjelentek. Emellett számos tudományos konferencián vett részt és szólalt fel.”


Dr. Náray-Szabó Gábor

Kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1996 és 1999 között főtitkár-helyettese. Az elméleti kémia és a szerkezeti biológia neves kutatója. 2006 és 2013 között az MTA Könyvtárának főigazgatója volt.

“1943-ban született Budapesten. Kutatási területe: elméleti kémia, számítógépes molekulatervezés, szerkezeti biológia és az elektrosztatikus enzimkatalízis elmélete (amelynek egyik kidolgozója volt). Náray-Szabó új módszert fejlesztett ki igen nagy molekulák elektrosztatikus potenciáltérképének kiszámítására. Ezt széles körben alkalmazta többek között kémiai, illetve enzimreakciók, a krisztallográfia területén a kristálycsomagolás, valamint a hidratáció jelenségeinek vizsgálatára. Egyik kidolgozója volt az úgynevezett Fragment Self Consistent Field-módszernek, amelyet az enzimreakciók és a kristályhibák leírására alkalmazott. Az általa kidolgozott elektrosztatikus enzimkatalízis elméletét az enzimekben és kristályos felületeken lejátszódó reakciók értelmezésére alkalmazta. Új típusú matematikai képletet javasolt különböző molekulák kvantitatív (mennyiségi) összehasonlítására. Munkatársaival megalapította Magyarország első fehérje-krisztallográfiai laboratóriumát, amelyben számos fehérje térszerkezetét határozták meg.”

2008

Dr. Detrekői Ákos († 2012. december 18. Budapest)

Széchenyi-díjas geodéta, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Műegyetem korábbi rektora, az NHIT elnöke.

“Kutatási területe a geodéziai és a fotogrammetriai mérések, illetve a térinformatika. Jelentős eredményeket ért el a távérzékelés területén. Nevéhez fűződik a deformációs mérések matematikai modelljének kidolgozása. Számos térinformatikai rendszert hozott létre és vizsgálja ezen rendszerek adatainak minőségét. Rektorsága alatt alakult át a Budapesti Műszaki Egyetem, kiegészülve a társadalom- és gazdaságtudományi területekkel, emlékeztetve a második világháború előtti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jellegére és vette fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet. Több mint százhetven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből négy jelent meg könyv formájában, illetve kilenc könyvfejezetben. Munkáit elsősorban magyar, német és angol nyelven adja közre.”


Nyíri Lajos

Villamosmérnök, szakdiplomata, egykori TéT attasé, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság volt elnöke.

“1952-ben Budapesten született. Meghatározó szerepet vállalt a Magyarországi kutatás-fejlesztési és technológiai orientációjának fejlesztésében, illetve a fejlett nyugati országok felé történő nyitásában.”




2007

John Nichols

Nagykövet (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága).















Kroó Norbert

Fizikus, akadémikus, kutató professzor, 1981 és 1998 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Szilárdtestfizikai Kutatóintézete igazgatója. 1999 és 2005 között az MTA főtitkára, majd 2005-től alelnöke.

“1934-ben született Budapesten. Elsősorban a szilárdtestfizika, az optika és a neutronfizika kérdéseivel foglalkozik. Kutatásai során vizsgálta a rendezett kondenzált rendszerek szerkezetét, dinamikáját és optikai tulajdonságait. Fontos eredményeket ért el a szilárdtestlézerek fizikája, fejlesztései és alkalmazásai területén, itt több szabadalmat regisztrált. A fémek fizikájával kapcsolatban a különböző fémrétegek, illetve fém–fémoxid–fém-szerkezetek fényemittáló (azaz fénykibocsátó) tulajdonságaival foglalkozott. Emellett jelentősebb eredményei vannak több lézerfizikai területen: a lézerfény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata, a gázlézerek fizikája és gyakorlati alkalmazásai, valamint a lézerek és az alagútmikroszkópia együttműködése-kombinálása. Munkája során foglalkozott a nemlineáris optika, a felületi plazmonok és a nanofizika egyes kérdéseivel is. Kutatásaihoz neutronszórás, a lézerspektroszkópia és az alagútmikroszkópia módszereit alkalmazza. Több mint kétszáz tudományos dolgozatot írt és negyven szabadalmat jegyeztetett be.”


Dr. Fayl Ivor

Okleveles közgazda, bejegyzett könyvvizsgáló.


Kampfl József

szobrászművész

“1939-ben született Monoron. A fővárosi Művészeti Gimnáziumba járt középiskolába. Főiskolai tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1958–1963 között, ahol Somogyi József (szobrász) és Mikus Sándor tanítványa volt. Járt Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Görögországban, a Szovjetunióban és az USA-ban. 1964 óta állítja ki műveit. 1985-ben Rómában ösztöndíjas. Köztéri szobrokat készít kőből, bronzból, pirogránitból, érmeket bronzból, ezüstből, aranyból.”












2006

Czigány Magda

1935-ben született Kalocsán. Művészettörténész, az Imperial College London Könyvtárának nyugalmazott főigazgatója.














A szegedi Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola tantestülete.

A SOLART Produkció alkotó kollektívája.

Professor Sir Eric Ash

1928-ban született Berlinben. Villamosmérnök, a londoni Imperial College egykori rektora.









2005

Dr. Horvai György

Széchenyi-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, az Iparfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

“1949. január 14-én született Budapesten. Kutatási területe az ionszelektív elektródok, valamint az áramló oldatos elektromechanikai méréstechnikák. 1997 és 2004 között a Budapesti Műszaki Egyetem (2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese. Nevéhez fűződik a folyadékmembrán alapú ionszelektív elektródok működési alapjának feltárása, ami hosszú időn át megoldhatatlannak látszó tudományos probléma volt. Részletesen kidolgozta az áramlóoldatos méréstechnikákkal kapcsolatos elméleti kérdéseket, amelyet négy cikkben írt le. Az elmélethez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat több szabadalommal biztosította. A 2000-es években kezdett el foglalkozni a molekuláris lenyomatú polimerek kutatásával. Nemzetközileg is jelentős eredménye a molekulák határfelületi orientációs statisztikájára kidolgozott módszere (Phys. Chem. Chem. Phys. 6 [2004] 1874). E módszer alkalmazója többek között Ahmed Zewail. Közel száztíz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Ebből több gyűjteményes kötet és tankönyv. Közleményeit elsősorban angol és magyar nyelven publikálja.”

2004

Dr. Bendzsel Miklós

Gépészmérnök, mérnök-közgazdász, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke.

“1953. június 23-án Budapesten született. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán 1976-ban okleveles gépészmérnöki diplomát, 1983-ban a MKKE Ipari Karán okleveles mérnök közgazda diplomát, 1984-ben MKKE (summa cum laude) közgazdaságtudományi egyetemi doktori címet szerez. A Gépipari Technológiai Intézetben kutatómérnökként dolgozik 1976-1980 között. Több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik az iparjogvédelem területén a Magyar Szabadalmi Hivatalban betöltött különféle munkakörök révén: elnöki titkár, 1986-1993 a Szabadalmi Információs Központ igazgatója, 1993-1997 ügyvezető elnökhelyettes, 1997-től a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. Elnöke a 2002-ben felállított Magyar Formatervezési Tanácsnak. A Szellemi Tulajdon Világszervezetében betöltött pozíciói: az Iparjogvédelmi Információs Állandó Bizottság korábbi elnöke, a Madridi Unió Közgyűlésének korábbi elnökhelyettese, jelenleg elnöke, a Hágai Unió korábbi elnöke, a Magyar Köztársaság képviselője a Szabadalmi Együttműködési Szerződés Uniójában. Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsában 1997 és 2003 között megfigyelőként, 2003 óta tagként képviseli a Magyar Köztársaságot. Számos szakmai társadalmi szervezet tagja és tisztségviselője, illetve választott tagja és tisztségviselője több közigazgatási, állami testületnek. A műszaki és gazdasági felsőoktatási intézmények rendszeres vendégoktatója. Kilenc kézikönyv és egyetemi tankönyv társszerzője, szerkesztője vagy lektora. Mintegy 120 tanulmány és kiadvány szerzője, illetve társszerzője. Kitüntetések: 1996 - Jedlik Ányos-díj, 2002 - Eötvös Loránd-díj, 2003 - Magyar Köztársasági Érdemrend (polgári) Tisztikereszt, 2004 - In memoriam Gábor Dénes elismerés, 2005 - Nyugat-Magyarországi Egyetem díszpolgára, 2005 - a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2007 - Pro Universitate-díj, Miskolci Egyetem.”

2003

Dr. Greguss Pál († 2003.02.26. Budapest)

Professzor, nyugalmazott egyetemi tanár, a nemzetközi Gábor Dénes-díj bizottság elnöke (posztumusz)

“1921-ben született Budapesten. 1944-ben végzett a Szegedi Egyetem vegyész és fizikus szakán. Egyetemi doktorátusának tárgya az ultrahang kémiai hatásainak vizsgálata volt. Az ELTE Biofizika Tanszékén tanársegéd (-1949), a KFKI kutatója (1949-1956), a MÁV Ultrahang Kutató Laboratóriumának vezetője (1956-1966) volt. Ezt követően két éven át Indiában, a Központi Gépészeti Kutatóintézetben meghívott kutatóként, majd további négy évig a New York-i Orvosegyetem Opthalmologia Tanszékén az alkalmazott biofizika kutató professzoraként dolgozott. 1973-tól a németországi Darmstadti Műszaki Főiskola Fizika Intézetének professzora, majd a Gesellschaft für Strahlen- und Umweltforschung mbH cég Koherens Optikai Laboratóriumának professzora volt. 1976-tól 1990-ben történt nyugalomba vonulásáig a Budapesti Műszaki Egyetem Alkalmazott Biofizikai Laboratóriumának igazgatójaként, ezt követően 1994-ig a Frédéric Joliot-Curie Nemzetközi Kutatóintézet tudományos konzulenseként dolgozott. Az utóbbi évek során folyamatos tényleges kutatómunkát végzett a BME Gépgyártástechnológia Tanszékének professzor emeritusaként. Csaknem 400 szakmai publikációt, több könyvet jelentetett meg, ismeretterjesztő tevékenysége is igen kiterjedt volt. A világ különféle országaiban 20-nál több szabadalma született. Szakterületei a gyártástechnológiától, akusztikától, ultrahangtechnikától, holográfiától, optikától a rakétatechnikáig terjedtek, a fizika, fizikai kémia, biológia , orvostudomány számos ágában. A magzat ultrahangos fényképezéséért amerikai orvosi díjban részesült; az ő találmánya a 360 fokos forgótükrös panoráma PAL-, majd Humanoid optika, amelyért nemzetközi találmányi díjat kapott, s amelyet az űrkutatásban is alkalmaznak.”


Jamrik Péter

Villamosmérnök, okleveles közgazda, szabadalmi ügyvivő. Az általa 1986-ban megszervezett NOVOFER Innovációs Közös Vállalat, majd a jogutód részvénytársaság vezérigazgatója, a NOVOFER Alapítvány és a Gábor Dénes-díj alapítója.







Feliratkozás a legutóbbi változások RSS listájára Az oldal DokuWiki motorra épül Üzenet az adminisztrátornak