Díj

Kopp Mária előadásában: A magyar társadalom lelkiállapota

Papp Magor előadásában: „Szakemberek, fiatalok elmenekülése, visszacsábítása hazánkba”

Makadám Klub 2011.04.20.

Előadók:

  • Prof. Kopp Mária, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese
  • Dr. Papp Magor, Magyar Rezidens Szövetség elnöke

Az est házigazdája: Havass Miklós

Az estet a 2010. évben díjazottak rövid bemutatkozásával kezdődött:

Dr. Bedő Zoltán Agrármérnök, akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet (Martonvásár) igazgatója.

Dr. Czitrovszky Aladár Fizikus, az MTA doktora, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet osztályvezetője.

Dr. Kéri György Vegyész, biokémikus, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Intézet kutató professzora, a Vichem Kft. ügyvezető és tudományos igazgatója.

Dr. Prószéky Gábor Programozó matematikus, általános nyelvész, az MTA doktora, a MorphoLogic ügyvezető igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára.

Dr. Sperlágh Beáta Általános orvos, klinikai farmakológus szakorvos, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos igazgató-helyettese.

Dr. Szépvölgyi János Vegyészmérnök, az MTA doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatója.

Kopp Mária előadása:

Olyan nagy fokú individualizmus jellemző a magyarokra, mint az angolszász emberekre, viszont a mi esetünkben ez a tulajdonság nem párosul csoportban dolgozás képességével, ezért alacsony a bizalom a társadalmon belül. A nemzeti azonosságtudat nagyon gyenge, ami a Kommunizmus 1956 utáni tudatos közösségromboló politikájával magyarázható. A magyarok az európai népek közül a kiemelkedően családcentrikusnak számítanak, mégis fogyó társadalom vagyunk, napjainkban a szülőképes magyar nők általában egy gyermekkel kevesebbet szülnek, mint amennyit ők maguk kívánatosnak tartanak. A kívánt, illetve tervezett gyermekek száma hazánkban átlagosan 2,4 gyermek páronként ezzel szemben mindössze 1,3 születik meg. Ez a ránk ugyancsak jellemző bizonytalanságkerülésből is fakad. Kifejezetten gyakori a bipoláris zavar pszichiátriai kórkép, ami az érzelmek, hangulatok szélsőséges váltakozását jelenti.

Az öngyilkosságok száma – a jéghegy csúcsa

Több mint húsz évig folyamatosan csökkent, az utóbbi három évben viszont újra nő a befejezett öngyilkosságok száma. Az elmúlt években a fiatalok is egyre nagyobb számban követnek el öngyilkosságot: míg a 24 év alatti korosztályban 2009-ben 40%-kal, addig az elmúlt évben a 20-25 évesek körében 70%-kal emelkedett a befejezett öngyilkosságok száma.

  1. Mit lehet ez ellen tenni?

Mentális megelőző hálózat- Európai Uniós célkitűzés, a veszélyeztetettek felismerése a fontos. Az első ilyen öngyilkosság- megelőző programot 2004-től Szolnokon szervezték, ez idő alatt, 2006-ig a felére csökkent Szolnokon az öngyilkosságok száma, azonban a program után ismét romlott a helyzet.

  1. Probléma: a magyar egészségügy kórházközpontú.

Megoldás: * lelki (anonim) elsősegély szolgálat * közösség alapú megelőzési program

Hozzászólások:

Jamrik Péter tapasztalata a vörös iszap katasztrófa kapcsán, hogy egymástól néhány kilométerre levő települések esetén teljesen más attitűd jellemző: egyik helyen hihetetlen társadalmi összefogást tapasztalt, a másikon annak teljes hiányát. Felvetette egy klubest szervezésének lehetőségét, melynek témája a vörös iszap katasztrófa.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség vezetőjének előadása:

Az fiatalok orvosok migrációja kritikus helyzetet okozhat. Az elvándorlás főleg a pályakezdőkre jellemző: egyedi látószögből látják az egészségügyet, mely átalakításra szorul. A kezdő orvosi fizetésből nem lehet elkezdeni az életet. Az orvostanhallgatók az egyetemi évek alatt fokozatosan kiábrándulnak az általuk választott hivatásból.

Fontos kérdéseket kell megválaszolniuk:

- Anyagi függetlenség? - Magánélet, családalapítás? - Morális elvek (komoly hálapénz-ellenesség) - Magyarország?

Ma valamelyikről kénytelenek lemondani. Ha a mostani tendencia folytatódik, 2015-re nem lesz fiatal szakorvos Magyarországon. Kulcsüzenet: sok potenciál lenne az orvosokban (például közösségteremtés). Az orvostársadalmon belül is strukturális illetve morális megújulás szükséges, viszont a társadalom morális megújulása is elengedhetetlen. (az emberek az egészségügyben találkoznak először korrupcióval) Nemzetstratégiai kérdés – az ország, nemzet további fejlődése megkívánja a befektetést.

Hozzászólások:

Csapodi Miklós és Czitrovszky Aladár véleménye szerint az orvosokon kívül számos más terület is reformokat igényelne mégis azokban az esetekben nem ennyire jelentős a kivándorlás. Az előadó szerint összetett a válasz: a teljesen nyitott piac, a nyugati országokban az egészségügyi területen jelentkező óriási munkaerőigény és a jobb külföldi munkakörülmények szolgálhatnak magyarázatul.

Bársony István szerint a kérdés, hogy lehet-e szocialista bérekkel kapitalizmust építeni.

Jamrik Péter a úgy látja, hogy egy ilyen erősen feudális rendszer, mint ami Magyarországot jellemzi, csak önmegújulás által lehet képes megoldani a helyzetet.

Darvas Ferenc javasolta, hogy a Szövetség ne csak állami beavatkozásra várjon, hanem támaszkodjon a saját erejére. Emellett fontosnak látja, hogy a társadalmi köztudatba bekerüljön, hogy változtatások nélkül országunkban néhány éven belül kritikus orvoshiány lesz. Papp Magor a Szövetség felelősségét és szerepét abban látja, hogy saját eszközeikkel beavatkozzanak, felhívják a figyelmet az egészség értékére, valamint az értékközvetítés és közösségteremtés fontosságára. Elmondta továbbá, hogy a szervezet hangadásával kapcsolatos belső konzultáció is folyamatban van.

A klub elnöke kinyilvánította köszönetét a meghívott előadóknak és felvetette további társadalmi kérdésekkel foglalkozó előadások szervezését.

Jegyzőkönyvet készítette: Fodor Anna 2011. 04. 22.

Feliratkozás a legutóbbi változások RSS listájára Az oldal DokuWiki motorra épül Üzenet az adminisztrátornak