GÁBOR DÉNES-DÍJAZOTTAK KLUBJÁNAK NYÍLT KLUBESTJE
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Klub helyisége (1051. Budapest, Széchenyi István tér 9.)
Rendezvény típusa: Nyílt klubest, előadások és oktatásról szóló interaktív beszélgetés
Időpont: 2014. szeptember 11. 16:00 órától
Előadók:
- Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár – Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárság, Emberi Erőforrások Minisztérium
- dr. K. Nagy Emese a Hejőkeresztúri általános iskola igazgatója, a KIP oktatási módszertan magyarországi kidolgozója.
- dr. Juhos István szakmai vezető – GEOMATECH projekt
- dr. Beck György elnök – Vodafone Magyarország Zrt.
- dr. habil. Gyarmathy Éva tudományos főmunkatárs – MTA Természettudományi Kutatóközpont, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
- dr. Horváth Zita rektorhelyettes – Miskolci Egyetem
Házigazda: Prof. Dr. Sarkadi Balázs akadémikus
Moderátor: Fodor Erika tiszteletbeli elnök – Kutató Tanárok Országos Egyesülete
A klubestet Darvas Ferenc a klub elnöke nyitja meg. Egyúttal felkéri a jelenlévőket egy rövid megemlékezésre a napokban elhunyt tagtársukra, – volt klubelnökre – Gordos Gézára.
1) Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár (Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárság, Emberi Erőforrások Minisztérium) előadásában a társadalmi felzárkóztatás alapvető feladatairól, stratégiai célokról és konkrét intézkedésekről szólt, különös tekintettel az oktatásra. Elmondta, nem egy-egy program megvalósításáról van szó, hanem ágazatközi megoldásokról, minden szakágazatra érvényes módon, komplexen áttekinteni a problémákat, egy asztalhoz ültetni a különböző e területhez tartozó – nem kizárólag a közoktatásban tevékenykedő – szakembereket, illetve be kell vonni az érintett célcsoportot is a megoldások létrehozásában. Jelezte, hogy rengeteg ötlet érkezik a hivatalhoz a hátrányos helyzetűek megsegítése érdekében –melyek nagyon fontosak, hiszen ebben rejlik az innováció –, azonban nagyon kevés az olyan beadvány, amelyben az érintett célcsoport is be lenne vonva. A cél a hátrányok leküzdése azáltal, hogy a gyermeke segítése minél korábbi időpontban megtörténjen. Kihangsúlyozta: a szegénységnek nincs etnikai összetevője, hiszen egész rétegetek sújt nem csak az etnikai kisebbségeket. További célok közé tartozik a továbbtanulást elősegítő kezdeményezések szorgalmazása, a folyamatban nem csak az óvoda és az általános iskola összefogása szükséges, hanem a középiskola és a felsőoktatási intézmények közötti szoros kapcsolat, tájékoztatás, megismertetés is szükséges. Gondot jelent a „megszokás” és az innovációval járó „új dolgok” befogadása, azonban a kormánynak fontos, hogy a jó példákat felkarolják és partnerségben segítség a folyamatot.
2) Kovácsné dr.Nagy Emese a hejőkeresztúri általános iskola igazgatója, a Miskolci egyetem docense, a Komplex Instrukciós Program szakmai vezetője elmondta, a KIP módszertan hejőkeresztúri modellje a Stenfordi Egyetem megoldásának alkalmazott változata. Többszörös kiegészítéssel egy innovációt hoztak létre, amelybe bevonták a szülőkkel való együttműködést; a generációk közötti párbeszédet, a gondolkodás fejlesztésének külön programját; a táblajátékok alkalmazását 45 perces tanórai kereten belül, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének programját. Jelenleg az olvasás tanításának innovációs munkája zajlik Hejőkeresztúron. A 14 évvel ezelőtt elkezdett munka során, 4-5 év elteltével vált egyértelművé, hogy a program alkalmazása során hasznos, eredményes szocializáció érhető el a gyerekek viselkedésében. A program egyértelművé tette, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyidejűleg valósítható meg. Nagyon fontos lépésekkel egészítették ki az eredeti stanfordi modellt, mondhatni, egy teljesen magyar oktatási modell jött létre. A Gábor Dénes díjazottak 10 év után karolták fel a kezdeményezést, őket követte a Kürt Zrt., Zwack Nyrt, Vodafone Magyarország Alapítvány és további cégek illetve alapítványok. A Miskolci Egyetem is jelentős szerepet játszik a programban, s a legutóbbi napokban fejeződött be a Tokiói Egyetem vonatkozó országos projektje, melyben video-előadásokkal adták át a magyar módszert pedagógusoknak. A módszer magyarosított változata online megoldásokkal operál. Az ELTE pedagógia kara a végző pedagógusoknak egy média kittet tesz elérhetővé, így kész, vonatkozó tananyagokat, óravázlatokat tud kínálni. Jelenleg 300 pedagógus dolgozik a programban, és kb. 3.500 diák ismeri. Tizennégy iskola tudja biztosan alkalmazni a módszert. A KIP program további sorsa attól függ, a pedagógus elhiszi-e; hogy a program jó, s a gyerekeket tudja-e úgy irányítani, hogy annak előnyei érvényre jussanak. A megfelelő alkalmazást a gyerekek viselkedésében bekövetkező javulás jelzi. Ilyenkor a viselkedési problémák már fél éven belül csökkennek, ill. egy idő után meg is szűnnek. A kompetencia-javulás 3-4 év után látható, de az eredményekért a pedagógusnak és gyereknek egyaránt meg kell küzdenie, bár a gyerekek mintegy játszva tanulnak, majdnem minden órán előadásokat tartanak, sokat beszéltetik őket, s megtanulják magát a tanulást. Az innovatív gondolkodásra való neveléssel együtt a bukások száma csökken, nincsenek iskola-elhagyók, az érettségit adó középiskolákban nagy számban tanulnak tovább az ilyen tanulók. A módszertan finanszírozási hátterén még munkálkodnak. (további információ: www.komplexinstrukcio.hu)
3) dr. Juhos István szakmai vezető – GEOMATECH projekt előadásában arról hallhattunk, hogy KIP módszer játékos megoldásához kapcsolódik a GEOMATECH projekt, a matematika újszerű, látványos, hatékony oktatása így tavaly óta szoros kapcsolatot ápolnak a hejőkeresztúriakkal a módszerek együttes alkalmazásának lehetősége kérdésében. A GEOMATECH egy TÁMOP projekt 2014 januárjában egyedülálló oktatásfejlesztési projekt indult útjára a BKF Kommunikációs Alapítvány, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, valamint a GeoGebra Nonprofit Kft. kezdeményezésében, melyen mára már 200 fő dolgozik. Az Új Széchenyi Terv TÁMOP Programja keretében megvalósuló, GEOMATECH névre hallgató kezdeményezés célja, hogy a közoktatásban résztvevő diákok megszeressék a matematikát és a természettudományos tárgyakat, motiváltabbak legyenek e tárgyak tanulása során, és nagyobb arányban tanuljanak tovább matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai területeken. A GEOMATECH projekt keretében, a matematika és természettudományos tárgyak oktatására létrehozott, az oktatás hatékonyságát javító, az órák játékosságát és élményszerűségét növelő digitális tananyagegységek aktívan hozzájárulhatnak majd ahhoz, hogy a hazai diákok a jövőben nemzetközi összehasonlításban is javuló teszteredményeket mutassanak fel az érintett területeken. A GEOMATECH projekt a tananyagok oktatásban való alkalmazására több ezer általános- és középiskolai pedagógust tervez kiképezni, továbbá az elkészült oktatási anyagokhoz ingyenes online hozzáférést biztosít valamennyi érdeklődő számára. A programban dolgozó hazai és nemzetközi szakemberek a korszerű, nemzetközi kutatási módszertanokon alapuló, de a Nemzeti alaptanterv elvárásainak megfelelő digitális tananyagokat a világ egyik legismertebb matematikai-természettudományos szoftvere, a GeoGebra segítségével jelenítik meg. A GeoGebra a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb, Magyarországon is számos intézményben sikerrel alkalmazott oktató szoftvere éppen az elvont matematikai és természettudományos feladatok láthatóvá tétele révén nyújt segítséget. Emellett nemcsak egy világszerte népszerű, Magyarországon is számos intézményben sikerrel alkalmazott szoftver, de egy, a pedagógusok ezreit világszerte tömörítő nemzetközi közösség is. Ennek a nemzetközi közösségnek az erejére és szakértelmére is támaszkodnak a projekt megvalósításában közreműködő szakemberek, hiszen többek között a Cambridge-i Egyetem és a linzi Nemzetközi GeoGebra Intézet is együttműködik a projekt módszertani megalapozásában, a jó gyakorlatok megosztásában és az eredmények terjesztésében. (további információ: www.geogebra.org)
4) dr. Beck György elnök – Vodafone Magyarország Zrt. és Vodafone Magyarország Alapítvány, a KIP egyik fő támogatója képviseletében tableteket adományozott KIP-es iskoláknak, kiemelte a mobileszközök oktatási célokra történő használatának fontosságát, hiszen a mobil technológia fantasztikus ütemben fejlődik és e generációnak szinte lételemévé vált az információs eszközök rutinszerű használata. Éppen ezért folyamatosan keresték a lehetőségét annak, hogy egy mobileszköz milyen módon tud részt venni az iskolai környezetben, ami révén hatékonyabbá és színesebbé válhat az oktatás a gyermekek számára. A Vodafone Alapítvány több országban működik, évente konferenciát tartanak az adott országban a társadalmi felelősségvállalás területén végzett munkájuk bemutatásáról. A magyarországi tevékenységről büszkén számolhatnak be a kollégák, hiszen immáron 4 éve folyamatosan segítik, figyelemmel kísérik a KIP útját.
5) dr. habil. Gyarmathy Éva az MTA Természettudományi Kutatóközpont, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a Komplex Instrukciós Program tudományos vezetője beszámolt az öt éve folyó kutató munka eredményeiről, észrevételeiről mely szerint:
• Az iskolák életében jelentős szemléletváltás történik, ami azonban egy év alatt nem sikerülhet. • A mérési eredmények bizonyítják, hogy egy jelentős viselkedésváltozás áll be a tanulóknál, s ha engednek a program alkalmazásának gyakoriságán, ez a fejlődés megtorpan. • Az a környezet, ahol a helyi illetékes hivatalok nem támogatják egymást (az iskola és az önkormányzat között nincs megfelelő kommunikáció, kapcsolat), ott gyengébb a program megvalósulása, tehát a siker érdekében szükséges az összefogásuk. • Szintén szükséges a sikerhez a helyi érdekelt szereplők bevonása, együttes kezelése: Tantestület – Szülők – Gyermekek közötti kommunikáció megerősítése. • A program alkalmazása révén az adott iskolák összetétele megváltozott, megnőtt a populáció, egyre több család szeretné az ilyen KIP-et alkalmazó iskolákba vinni a gyermekét tanulni. E változás az eredmények értékelésében némi módszertani gondot jelenthet. Gyarmathy hangsúlyozta, hogy a szegregációt nem a hátrányos helyzet, hanem az oktatás színvonalának alacsony volta okozza.
6) Az est záró eleme egy Interaktív beszélgetés volt az oktatás kihívásairól, lehetőségeiről. Fodor Erika vezetésével hejőkeresztúri gyermekek beszélnek a KIP-es tapasztalataikról. Megszólal: a Miskolci Egyetem rektor helyettese dr. Horváth Zita, dr. Ugrai János a ME BTK Tanárképző Intézet főigazgatója, docense és a KIP-es iskolák igazgatói.
A Hejőkeresztúr Általános Iskola jelenlegi és volt diákjai beszámolója szerint a KIP sok dologban hasznukra vált. A már középiskolában tanuló gyerekek elmondták, hogy nagyon büszkék arra, hogy a hejőkeresztúri iskola tanulói voltak. Sok esetben előnyükre vált már a mostani iskolájukban az, hogy a KIP módszerrel tanulhattak, mivel sokkal könnyebben tudnak kommunikálni és együttműködni a tanárokkal vagy a diáktársukkal. A jelenleg is hejőkeresztúrba járó iskolások elmesélték, hogy sokkal jobban szeretik a KIP-es órákat (szinte már nincs is hagyományos óra), mert észre sem veszik, hogy tanulnak, olyan mintha játszanának. Az órákon kevésbé izgulnak, a számonkérés is sokkal jobb, mert leginkább dicsérettel és megerősítéssel, a hibákra való figyelemfelhívással fordulnak a tanárok a diákok felé.
A KIP-es iskolák igazgatói elmondták, hogy a program milyen változásokat hozott az iskola életébe:
• Zubai Etelka igazgató, Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény; Rezi: Ami az első félévben jelentősen megváltozott, az a gyerekek viselkedése; könnyebben kezelhetővé váltak, jobb lett a kapcsolat a tanárok és diákok között, a szülők érdeklőbbé váltak. • Ozsvát János igazgató, Bán Zsigmond Református Általános Iskola; Tiszafüred: Tavaly kezdték meg a KIP bevezetését, idén már több első osztályt is sikerült indítaniuk, továbbá észrevették, hogy a tehetséggondozásban is jelentősen segít a KIP alkalmazása. • Török Katalin igazgató, Földváry Károly Általános Iskola; Tápióbicske: A tantestületnek gondot jelentett a KIP alkalmazásával járó rengeteg plusz feladat (óravázlatok elkészítése, az órára való aktív felkészülés). A közoktatási változások idején felhalmozódott sok munka nyomására a tantestület kicsit lazított a program alkalmazásán, azonban észrevették, hogy rögtön visszaesett a teljesítmény, a gyermekek viselkedése ismét több fegyelmezést igényélt. Gyakorlatilag még több feladatot hozott a programon való „lazítás”, hiszen visszatértek a fegyelmezési gondok.
dr. Horváth Zita a ME általános rektor helyettesének felszólalásában elmondta, hogy az egyetemen egy tudományos centrumot hoztak létre, melynek a társadalmi – gazdasági – egészségügyi területén túl fontos helyet foglal el a tanárképzés, amit mára már országos szinten kibővítettek a KIP módszertanának oktatásával is. Az egyetemnek fontos feladata a színvonalas, széles spektrumú oktatás igényének kielégítése az értelmiség elvándorlásának megállítása érdekében.
dr. Ugrai János a ME BTK Tanárképző Intézet főigazgatója, docense hozzáfűzte; a KIP program rendszerszerűbb terjedése érdekében szükséges a tárképzésben történő kultúraváltás illetve a felnövekvő tanároknak minél gyakrabban kell találkozniuk mind elméletben, mind gyakorlatban ezzel a módszertannal. Leszögezte, hogy a KIP módszer tudományos szinten és a tanárképzésben egyaránt megállja a helyét és szeretnék, ha az állami vezetők is beitatódnának ezzel a szemlélettel, továbbá szorgalmazzák, hogy minél több felelős beosztású vezető terepen, a gyakorlatban is nézze meg, hogy működik ez a módszer.
Az esten megjelent még: Prof. dr. Lavicza Zsolt – a Cambridge-i Egyetem tanára.
A beszámolót készítette:
Ács Tünde Fatima
GDDK titkára
2014. szeptember 15.