† 2014. április 11., Budaörs
Díjazás éve: 2009
Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A járműtervezés és a szerkezetanalízis neves kutatója. 1985 és 1990 között a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának dékánja, majd 1994-ig az egyetem rektora, 1993 és 1999 között az MTA alelnöke.
1930-ban Vecsésen született. Kutatási területe a mechanika, a járműtervezés és -építés, valamint a kinetika. Eredményeit elsősorban a járművek szilárdsági és élettartamra való méretezésében, valamint a rugalmas vázszerkezetek dinamikájában érte el, de kutatott a szimmetriaelvek általánosítása terén is. Úttörőnek tekintett tudományos eredménye a gyártási folyamat, valamint a szilárdsági elemzés összekapcsolása, illetve az ezzel kapcsolatos gyártási feszültségek sztochasztikus kezelése. Egyetemi vezetőként a rendszerváltás idején kialakuló felsőoktatási reformfolyamat egyik aktív résztvevője volt. Közel négyszázötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Munkáit magyar, angol és német nyelven adja közre, egyes publikáció orosz nyelven is megjelentek. Emellett számos tudományos konferencián vett részt és szólalt fel.