Az estről készült felvételt IDE kattintva megtekintheti.
ELŐADÓK:
Dr Fári Miklós Gábor (kertészmérnök, biotechnológus) és Dr. Veres Szilvia (biológus) – (Debreceni Egyetem MÉK, Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék):
Az előadás címe: „The wheat problem” 2050-ben. Az űrbeli növénytermesztés jelene és perspektívái a biotechnológus szemével.
„A The wheat problem” az egyik elfelejtett, ám talán az egyik legfontosabb, valaha elhangzott, leírt mezőgazdaságtudományi előadás és tanulmány címe 1898-ból. Ezt egy híres angol fizikus, Sir William Crookes mondta el Bristolban egy előadáson és írta meg egy formabontó tudományos esszében. Ez a tanulmány alapjaiban felkavarta akkor a világ tudós köreit: hogyan tovább tudomány, azaz, hogy lehet a jövőben megoldani a világ élelmezését a tudomány, azon belül is a kémia és a fizika segítségével? (https://www.nature.com/articles/061169a0). Az előadás felvetette azt a kérdést, hogy a légköri nitrogén lehet-e – azaz, maga a levegő – a megújítható forrása az akkor már kifogyóban lévő chilei salétromnak, a hanyatló búza termésátlagokra való tekintettel? A problémát a Haber-Bosch szintézis felfedezése oldotta meg, közel 15 évvel később, amiért két Nobel-díj is járt. „The Haber-Bosch process is the primary method in producing ammonia from nitrogen and hydrogen. Ammonia produced, utilized mainly as fertilizers, currently responsible for approximately 1.8% of carbon dioxide global emissions” (The Royal Society, 2020). Azóta eltelt 125 év. A potenciális űrnövény előállítás, nemesítés és az űrnövénytermesztés kutatása a mai kor embere számára a hasonló kihívásokra adandó válaszként is értelmezhető. Az előadás első felében bemutatásra kerül a terület nemzetközi helyzete, beleértve a leendő űrmissziók célját és mai űrnövény-biológia élvonalbeli eszközeit. Például érintjük az un. épület-integrált mezőgazdaság mai helyzetét. Az előadás második felében bemutatjuk a 2017-ben megkezdett Biodrome Debrecen programot, az ott folytatott bioregenerációs élettámogató kutatásokat, továbbá a magyar űrpaprika nemesítés eredményeit és a különböző hazai űrnövénykutató eszközök fejlesztésének a helyzetét.
Solymosi János (BHE Bonn Hungary – űrtechnológiai igazgató, villamosmérnök)
Az előadás címe: Magyar űrtechnológiai eredmények a mélyűri kommunikációban
Az előadásban bevezetőjében röviden áttekintésre kerül a mélyűr (Deep Space) fogalma, fontossága, a mélyűri kommunikáció által támasztott műszaki és technológiai kihívások, az alkalmazott csúcstechnológiai technológiák és megoldások és a területen elért hazai eredmények, nemzetközi elismerések és a továbbfejlődés távlatai.
Dr. Darvas Ferenc (ThalesNanotechnology Zrt. – elnök, vegyészmérnök)
Az előadás címe: A világűrben végzett gyógyszerkutatás eredményei és perspektívái egy magyar kezdeményezésű kutatási projekt példáján keresztül.