Díjazás éve: 2001
gépészmérnök, kutató, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese
Nyírparasznyán született 1939-ben. A Miskolci Egyetemen (a korábbi Nehézipari Műszaki Egyetem) szerezte gépészmérnöki oklevelét. Jelenleg a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese, a Mechanikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Munkásságával jelentős mértékben hozzájárult a mechanika tudományának fejlődéséhez új variációs elvek, számítási módszerek kidolgozása révén, iskolateremtő munkásságával a numerikus mechanika hazai megerősödéséhez, oktatásának fejlesztéséhez és a nemzetközi tudományos kapcsolatok szélesítéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben levelező, majd 1995-ben rendes tagjává választotta. Elméleti eredményeire alapozva számos, a gyakorlat számára fontos végeselem-módszeren alapuló számítógépi programot hozott létre munkatársaival, elősegítve versenyképes termékek gyártását, üzemeltetési problémák elemzését. Oktatásszervezési tevékenysége eredményeképpen irányításával, mint a Gépészmérnöki Kar 11 éven keresztüli dékánja - elsőként az országban - bevezetésre került a moduláris oktatási rendszer. Számos országos ipari kutatás - fejlesztéssel kapcsolatos bizottság munkájában vett részt illetve oktatás fejlesztéssel, minőségbiztosítással kapcsolatos bizottságokban ma is tagként vagy bizottsági elnökként tevékenykedik. Szerteágazó munkáját többek között Szent-Györgyi Albert-díjjal, Herman Ottó-díjjal, Pattantyús Ábrahám Géza-díjjal, Széchenyi-díjjal (megosztott, 1999) ismerték el.
A díjat a numerikus mechanika címmel jellemezhető modern tudományág fejlődéséhez való hozzájárulásáért, a gyakorlat számára fontos számítógépi programok létrehozásában vállalt szerepéért, a műszaki felsőoktatás terén végzett problémaorientált oktatási tevékenységéért és oktatásszervező munkásságáért kapta.