Díjazás éve: 2011
Villamosmérnök, a műszaki tudomány doktora, a BME Híradástechnikai Tanszék habilitált tanszékvezető egyetemi tanára.
1969-ben született Budapesten, középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte, 1993-ban szerzett Villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1996-ben egyetemi doktori (valószínűség számítás és matematikai statisztika), 1999-ben PhD, 2007-ben pedig MTA Doktora fokozatot szerzett. 2000-2003 között tudományos munkatárs az MTA SZTAKI-ban. 2008-ban habilitált és 2009-től a BME Híradástechnikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Fő kutatási-fejlesztési területe a vezeték nélküli és mobil rendszerek rádiós és hálózati kérdései, valamint a kvantum informatikai és kommunikációs rendszerek. 2005-től a BME Mobil Innovációs Központjának kutatási igazgatója, számos elméleti eredmény ipari környezetben történő gyakorlati átültetését irányította. Tudományos és innovációs munkássága mellett kiemelt figyelmet fordít hallgatói bevonására az általa vezetett projektekbe, amit több mint 250 diplomaterv és közel 100, hallgatói által elnyert díj is fémjelez. Több mint 300 tudományos közlemény társzerzője, ezek között 2 könyv, 30 könyvfejezet, 92 folyóirat cikk és számos konferencia előadás található. Elismerései között szerepel a BME Rektori díj a tudományos diákkör irányításában végzett kiváló munkáért (2001), Puskás Tivadar díj (2004), Mestertanár Aranyérem Kitüntetés (2005), HTE Pollák-Virág díj (2009 és 2011) és 5 Best Paper Award.
A díjat a mobil és vezeték nélküli infokommunikáció, valamint a kvantummechanikai elvekre épülő távközlés és informatika terén folytatott, hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismert felsőoktatási és iskolateremtő munkásságáért, az e tárgykörbe tartozó kutatási és műszaki fejlesztési projektek sikeres irányításában és a létrejött eredmények bevezetésében vállalt meghatározó szerepéért, színvonalas innováció-szervező valamint szakmai-tudományos publikációs tevékenységéért nyerte el.