Balázs Ervin professzor, a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója meghívására látogatott a klub 2017. szeptember 27-én Martonvásárra, a központ aktuális kutatási eredményeivel, a méltán nagyhírű kastéllyal, a kiváló koncertek környezetével való ismerkedésre.
Az esemény házigazdája Friedler Ferenc volt.
(Harmat Lajos beszámolója.)
A Kutatóközpont új, generikus növényi genotípusok létrehozásán, azok termesztési eljárásain és környezetük kutatásán dolgozik, a jövő társadalmi elvárásai mentén. A martonvásári növényi génállomány nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű. Az intézet helyzetéről a főigazgató elmondta, a Központ négy hazai agrár-intézet összevonásával jött létre 2012-ben; Állatorvostudományi Intézet (Budapest), Mezőgazdasági Intézet (Martonvásár), Növényvédelmi Intézet Hadtudományos Osztály, Talajtani- és Agrokémiai intézet. Az összlétszám jelenleg 448 felett van, a külső munkatársakkal együtt. Magát a Martonvásári Mezőgazdasági Intézetet 1949-ben alapították. Első nagy sikere az első európai hibrid-kukorica előállításához fűződik (az USA után a világban a második), Papp Endre kiváló kutató-nemesítő révén 1953-ban. A sikeres programra 1957-ben külön kukorica vetőmag-üzemet nemesítő intézetet is létesítettek, Európában elsőként.
http://www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/fajtk_hibridek.html
A kalászos gabonák nemesítése 1955-ben indult. Az első martonvásári búzafajta 1971-ben kapott állami minősítést elismerő-hitelesítést.
http://netrix.mta.nsd.sztaki.hu/mta_hirei/martonvasari-buzafajtak-13871 ttps:elitmag.hu/buza 1972-ben épült meg a nagy fitotron (szabályozott növénynevelő kamrák együttese), amelyben évi két ciklusban tudnak növénynemesítést végezni. Ezekben a fény időtartama, a relatív páratartalom és a hőmérséklet szabályozható. Azidőtájt az Egyesült Államokban nagy járvány sújtotta a kukorica-övezetet, az amerikai nemesítő szakemberek szétszéledtek a világban, hogy másfajta génállományú kukoricát keressenek. https://www.mimi.hu/biologia/genallomany.html A Martonvásáron tapasztaltakkal annyira elégedettek voltak, hogy a vetőmag készletet az utolsó szemig elvitték. A kapott kemény valuta egy részét sikerült Martonvásáron növénynevelő kamrákra fordítani. A Kanadából vásárolt, mintegy 50 fitotron egység Európában csúcsnak számított, ezzel az infrastruktúrával vált lehetővé a nemzetközi együttműködés is. http://marton.agrar.mta.hu/fitotron 1982-ben elindultak a biotechnológiai kutatások. https://hu.wikipedia.org/wiki/Biotechnol%C3%B3gia http://www.monsantoglobal.com/global/hu/termekek/Pages/biotechnologia.aspx 1992-ben létrehozták a martonvásári gabona-génbankot, mintegy 17 ezer tétellel, ami egyedülálló, hatalmas genetikai forrást jelent a nemesítőknek. http://www.mgki.hu/gabona-genbank Ugyancsak 1992-ben indították a genomikai kutatásokat, ez a jelenleg legkorszerűbbnek számító technikák alkalmazását jelenti. http://genomika.blog.hu/2010/02/07/mi_az_a_genomika Ezidáig 102 államilag elismert búzafajtát nemesítettek, a kukorica hibridjeik száma 185. A fő kutatási területek tehát: * növénygenetika, https://hu.wikipedia.org/wiki/Genetika * növényélettan https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89lettan * génbank * stressz-ellenállóság (rezisztencia), http://www.matud.iif.hu/04okt/006.html * gabonakémia * sejt-szaporodás biológia * növénytermesztés (agrotechnika) * agroökológia, http://okologia-szie.blogspot.hu Az Intézetnél a nemesítési eljárásba beépítik a molekuláris genetikai kutatásokat, ötvözve ezeket a hagyományos nemesítéssel. A cél; olyan új genetikai alapanyag létrehozása, amely a minősített stressz vészhelyzet kutatást segíti. Nagyon fontos a fajterületi előállító nemesítés, a fajta fenntartás is, ehhez megfelelő fajta-specifikus agrotechnikát, termesztés-technikát dolgoznak ki. Ehhez kapcsolódóan már kialakították a kiterjedt szaktanácsadási rendszert, amellyel évente több száz gazdálkodót támogatnak, marketinggel segítenek, miközben vetőmagtermesztést is végeznek. Számos EU projektben vettek és vesznek részt, mint az FP5, 6, 7. https://ec.europa.eu/research/fp7/understanding/fp7inbrief/what-is_en.html Az idevágó kutatási terület; a klímaváltozás hatásainak értékelése az alkalmazott növénykutatásban, a változások hatása a mezőgazdasági növénytermesztésre. Az aszálytűrő gabonák kutatása nagy jelentőségű korunkban, elsődleges jelentőségű fejlesztésüknél a széles és feszes alkalmazkodó képesség. Ebben a témakörben együttműködnek a Szegedi Biológiai Központtal, a szegedi Gabonakutatóval, a martonvásári khft-kkel és külföldi partnerekkel. http://www.szbk.u-szeged.hu/biophysics.php http://www.gabonakutato.hu Az elmúlt évben zárult sikeres részvételük a szárazságtűrő gabonák államilag támogatott nemesítéséről szóló EU-projektben, a DROP-ban. http://www.nweurope.eu/about-the-programme/our-impact/challenge-5/the-drop-project A kukorica nemesítésében fontos eredménynek számít a nagy keményítő-tartalmú martonvásári hibridek előállítása, a legkülönbözőbb tenyészidőre szabva, így van igen korai, korai, közép-érésű és kései típus is. Jelentőségük a bio-etanol előállításában kiemelkedő. Termékdíjat kapott a Siló-King elnevezésű hibrid, amely nagy zöld-tömeget adó, takarmányozásra alkalmas termék. Ez a növény 6-8 levéllel többet nevel, mint a hagyományos szemeskukorica fajták. Piaci igényként jelentkezik az egyre jobban terjedő organikus bio-termesztés, ehhez is nemesítettek fajtákat, amelyek nagy népszerűségre tettek szert, pl. a litván piacot is Martonvásár látja el vetőmaggal. A martonvásári növényfajták, a hibridek vetésterülete 1 millió hektár, így a teljes kalászos és kukorica vetésterület felét foglalják el. Minősített fajtáikat 12 országban termesztik, a vetőmag értéke kb. 5 milliárd Ft. Ebből a vetőmagból 80 milliárd az árú-alap értéke. Nagy jelentőségű a javító búza előállítása. Ismert a francia fajták gyenge liszt-minősége, ezért javító búzákat vásárolnak, ezekkel keverik. Az élelmiszer termelés társadalmi jelentősége jelentősen meghaladja a GDP-ből való részesedés mértékét. Magyarország egyik kitörési pontja lehet az élelmiszer-termelés vertikum fejlesztése. Versenyképességünk csak az innováció-fejlesztéssel tartható. A martonvásári beruházásról: 2015. decemberében jelent meg a kormányzat fejlesztési koncepciója; amely 9 milliárd Ft-ot biztosít a két budapesti intézet Martonvásárra költöztetésére, s további 800 millió Ft-ot ad Látogató Központ kialakítására és parkrendezésre.A Központ megalakult, s a témában legjobban összetartozó intézetek egy helyre kerülhetnek. Tudás- és innovációs központ létrehozása a feladat.10-12 ezer négyzetméter hasznos területű könnyűszerkezetes épületet kell felépíteni, ahol a két intézet, a laboratóriumok, szeminárium szobák, 100 fős nagy-előadó elhelyezhető. Korszerű üvegházat is kell építeni, az épület tetején, vagy közvetlen közelében. Nyitott laboratóriumokra is szükség van, célzott alapkutatási témák elindítására, cégek és mikrovállalkozások számára, pályázatot nyert kollégák bevonzására. Az építés során néhány régi épület is bevonható a felújításba. A kastélyban lévő központi könyvtár korszerűsítése, a digitális befogadó készségek fejlesztése is ide tartozik. A meglévő szolgálati lakások felújítandók, s további huszat is építenének, különös tekintettel a Budapestről ide költöző fiatal munkatársakra. Az egyik épülettömbben már el is készült 15 lakás engedélyezett terve. A kis-kastélyban elhelyezendő Látogatóközpontban interaktív kiállításokat terveznek az agrártudományok témakörében. Célcsoport; a 10-18 éves korosztály. A fejlesztési beszerzéseknél műszaki ajánlásokat dolgoznak ki a műszerpark elengedhetetlen darabjaira.3 milliárd kifejezetten műszer-beruházásokra különítendő el, át nem csoportosítható összegként. A kutatások során egy-egy sejt nagyszámú anyagcsere-termékének vizsgálata került újabban előtérbe, ezek vizsgálata un. nagy teljesítményű GC-MS készülékekkel történik. A genomikai vizsgálatok során kapott eredményeket lehet itt összehasonlítani a fenotípusok változásaival. Egy-egy biokémiai útvonal ismerete még mindig hiányos, ez a platform a kutatást megfelelően tudja támogatni. https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1zkromatogr%C3%A1fia-t%C3%B6megspektroszk%C3%B3pia https://en.wikipedia.org/wiki/Gas_chromatography%E2%80%93mass_spectrometry https://en.wikipedia.org/wiki/File:GCMS_closed.jpg https://hu.wikipedia.org/wiki/Fenot%C3%ADpus A beszerzendő műszerpark másik nagy részét a fenotipizáló platform jelenti. Ezt jól tudná használni a talajtan, a növénynemesítés és a növényvédelem. A növények, élőlények genetikájáról már sokat tudunk, teljes kódokat is ismerünk, de fenotipizálni nagyon kevesen tudnak, sokszor szubjektív tényezőkre hagyatkoznak. Példaként; egy növény nemesítési eljárásakor, amikor a betegségnek való ellenállását szemléljük, ha nem ugyanaz a személy szemrevételezi a változásokat minden nap, akkor a személyek szubjektív értékelése befolyásolja a vizsgálatot. Kamerával való vizsgálattal ezt a szubjektivitást kizárhatjuk. A kamerák a 24 órás megfigyeléssel hatalmas adathalmazt gyűjtenek a különböző nemesítési vonalakról, nem csak az emberi szem számára látható képtartományban, hanem bármely szín- és hőképi tartományban. Kaposváron pl. a computer tomográfot a sertés zsír-hús arányának vizsgálatára használják, különböző tápok használatakor. Megmondható, miből, mikor, mennyit kell adni az optimális viszony elérésére. Martonvásáron a növényeknél hasonló arányok beállítására kívánják alkalmazni, a szemtermés optimalizálásánál. Ezt tudja a fenotipizáló platform. Némi lemaradásban vagyunk Európához képest, ott már működnek ezek francia, német, stb. területen. A nemesítéshez, a tápanyag-utánpótlás tanulmányozásánál, ill. egy betegség felbukkanásának vizsgálatához nekünk is szükségünk van rá. Fontos, hogy hazai optikai platformot alakítsanak ki nagyfelbontású képalkotó eszközök agro-biológiai alkalmazásával. Amennyiben sikerül megvalósítani, akkor Európában páratlan eredményt könyvelhetünk el az agrár-kutatásban. Tervezett műszerek: pásztázó mikroszkóp https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1szt%C3%A1z%C3%B3_elektronmikroszk%C3%B3p átvilágító elektron-mikroszkóp TEM tomográfiával http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/SzovettaniEsSejttaniVizsgaloModszerek/ch04s04.html szuperfelbontású mikroszkóp http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2015/tv1502/kemia.html 2-foton mikroszkóp https://en.wikipedia.org/wiki/Twophoton_excitation_microscopy (Magyar fejlesztésű készülék is van.) Nano-technológiai műszerpark: Növénykórtan, nemesítés, stressz-ellenállás, génbanki kutatásokban használható. A nanotechnológia használata a növény-genomikában: Un. nano-channel technológiákat kívánnak bevezetni a kutatásba, így a DNS kis darabokra való darabolása nélkül is lehetséges a hagyományos szekvenciálási technológiákkal a kromoszóma vizsgálatok lefolytatása. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3817024 Az elmúlt években elindult a genomszerkesztés gyakorlata a biológiában, ez forradalmasíthatja a növénynemesítést is. A nanotechnológiával egyetlen sejtet, ill. szétválasztott egyedi sejteket tudunk genetikailag vizsgálni. Nagyon fontos a bio-informatika fejlesztése. Az intézet jelenlegi számítástechnikai központját másik, légkondicionált épületbe helyezik át. Belső adatrendszer biztosításán túl, nemzetközi adatbankok elérése a cél. Hazai központú, mezőgazdasági nemesítési szerver létrehozását tűzték ki, online tudásközpont és webszolgáltatás fenntartásával, külföldi kutatók együttműködésével. A korábban kémiai alapú növényvédelmet a precíziós növényvédelem váltja, s információs technológiákkal a robotikára épül. Nagyon jó védekezési módszerek is bevethetők segítségével. Mikro-CT berendezések beszerzése a rovar-kutatóknak kedvez, de növényvizsgálatoknál is hasznos. Csak néhány nagy labor rendelkezik vele a világban. A rovarok idegrendszerének felépítését lehet vele vizsgálni. Talajtani célműszerek beszerzését is tervezik, pl. mini-CT-t, amivel a talaj finomszerkezete vizsgálható. A hazai mezőgazdasági talajok szerkezete kiváló, de ezen állapot fenntartására olyan fontos, a talaj mikrobilológiai életére is ható alapkutatásokat kell elvégezni, mint a víz mozgásának megfigyelése a talajban, a különböző szemcseméretek változásának nyomon követése a különböző termesztés-technikák mentén. Ezek a fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok nagyon összetett rendszert képeznek a talaj védelmében. Az elmúlt évben elkészült Magyarország aszály-térképe. Az adatbázisba lépve bárki láthatja az aznapi országos aszály-helyzetet. Elkészült Európa három-dimenziós víz-térképe, amit szintén a Talajtani Kutatóintézet munkatársai gondoztak. A kastély: A kutatóközpontnak helyet adó neogótikus Brunszvik-kastély Martonvásár ékessége, ahol Ludwig van Beethoven is megfordult, gáláns emlékeket hagyva az egyik Brunszvik-lány zongoratanítása kapcsán…. Az épület-együttest övező park és a koncertek helyszíne, a kis sziget különösen ősszel hívogat kellemes sétákra. Az angolkert természetvédelmi terület, az épületben a Beethoven Emlékmúzeum látogatható. A Kutatóközpont a hagyományőrzést is fontos feladatának tekinti. Martonvásár egykori birtokosa a Brunszvik, majd a Dreher család volt. Idősebb Brunszvik Antalnak és utódainak köszönhető, hogy a török idők alatt és után teljesen elmocsarasodott, fátlan és lakatlan puszta újból kultúrtájjá formálódott. Egy jeles mezőgazda már 1865-ben „kísérleti állomásnak” nevezte az agrár-újítások előtt nyitott, kísérletező mintauradalmat. A kastély északkeleti szárnyának földszinti folyosóján látható helytörténeti kiállítás az intézet eme sajátos „eszmei elődjének” életébe enged bepillantást. A kutatóközpont honlapja: www.mgki.huwww.agrar.mta.hu Az írást készítette Harmat Lajos újságíró. A cikk az Euroastra Internet Magazin oldalán jelent meg.
