GÁBOR DÉNES-DÍJAZOTTAK KLUBJÁNAK NYÍLT KLUBNAPJA
2015. május 08. péntek, 14 óra, Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont
A Gábor Dénes-díjazottak ez alkalommal meglátogatták az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának három intézetét. A laborlátogatások alkalmával megtekinthették az új eszközöket illetve azok működését.
Az eseményt Darvas Ferenc; a Gábor Dénes-díjasok Klubjának elnöke és Keserű György Miklós; a Természettudományi Kutatóközpont főigazgatójanyitja meg. A vendégek az alábbi kutatásoktól hallhattak rövid előadásokat, majd megtekinthették a laboratóriumokat:
1. ANYAG- ÉS KÖRNYEZETKÉMIAI INTÉZET. Plazmatechnológia bemutatása; veszélyes anyagok, hulladékok, plazma módszerrel történő megsemmisítésének vagy újrahasznosításának lehetőségei. Szépvölgyi János ismerteti, egyúttal bemutatja magát a készüléket.
2. AGYI KÉPALKOTÓ KÖZPONT. Az új MR berendezés az emberi agy strukturális és funkcionális vizsgálatát teszi lehetővé, melynek bemutatása Csépe Valéria és Vidnyánszky Zoltán segítségével történik.
3. KOGNITÍV IDEGTUDOMÁNYI ÉS PSZICHOLÓGIAI INTÉZET. Megtekinthetik a 2-foton mikroszkópia labort, és Ulbert István ismertetőt tart a sejtszintű működést vizsgáló módszerekről.
★★★
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgatója Keserű György Miklós fogadta és köszöntötte a Gábor Dénes Díjasok Klub tagjait. Előadásában részletesen bemutatta a kutatóközpont kutatási területeit, működési szerkezetét, infrastrukturális lehetőségeit és jövőbeli céljait. Az MTA TTK-ban az elmúlt két évben végrehajtott változások célja, a változó kutatási környezetre reagáló és a nemzetközi igényekhez minél hatékonyabban kapcsolódni képes multidiszciplináris kutatóközpont kialakítása és működtetése. Ehhez teremtett lehetőséget az újonnan elkészült korszerű kutatóház, ahol jelenleg majd húsz Lendület kiválósági kutatócsoport is dolgozik.(Az előadás anyaga itt olvasható.)
Szépvölgyi János főigazgató–helyettes, az Anyag- és Környezetkémiai Intézetben művelt plazmakémiai kutatási témákról és ezekben elért eredményekről tartott átfogó előadást. A plazmakémiai módszerek korszerű szerkezeti és funkcionális anyagok,valamint anyagrendszerek vizsgálati és fejlesztési lehetőségeit mutatta be. A plazmakémiasorétű kutatási és alkalmazási terület, mely révén új kémiai összetételű, mikroszerkezetű és tulajdonságú anyagok előállítása lehetséges. A kutatásokban kiemelt érdeklődési terület a nanodiszperz rendszerek, a nanokompozitok, a funkcionális nanoszemcsék, a mag-héj szerkezetű szemcsék valamint nanocsövek tulajdonságainak előállítási móddal összefüggő vizsgálata és gyakorlati alkalmazásaik újabb lehetőségeinek megtalálása. Plazmakémiai kutatások az anyagok szintézise mellett kiterjednek a termikus plazmák környezetvédelmi hasznosíthatóságára is. Vizsgálják a környezetkárosító, esetleg különösen veszélyes anyagok, hulladékok, ipari melléktermékek termikus plazma módszerekkel történő megsemmisítésének vagy újrahasznosításának tudományos aspektusait és ipari megvalósíthatóságát. (Az előadás anyaga itt olvasható.)
Vidnyánszky Zoltán az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ vezetője átfogó ismertetőt tartott az MTA TTK-ban2015. áprilisban újonnan üzembe helyezett 3 Tesla-s MR berendezésről és a laboratóriumban folyó kutatási és fejlesztési programokról. Aprogramok megvalósításához az emberi agykutatás legkorszerűbb módszerei és eszközparkja áll a kutatók rendelkezésére, melynek kiépítését a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) valamint a Magyar Tudományos Akadémiának a kutatóhálózat infrastrukturális megújulását segítő támogatásai tették lehetővé. Az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjában a tudományos haladást elősegítő, közvetlenül vagy közvetve a hazai gyakorlatban is hasznosítható felfedező és célzott kutatások folynak. Az AKK kutatóinak küldetése az emberi agy működésének jobb és mélyebb megértése, s ezen belül olyan részcélok elérése, amelyek széleskörű hazai és nemzetközi együttműködésben valósulhatnak meg.
Az AKK legfőbb céljai:
- A magasabb szintű ép és kóros agyi funkciók neurális alapjainak feltárása,
- az agyi szerkezet és funkció megismerését segítő új módszerek fejlesztése,
- aneuro-pszichiátriai betegségekkel kapcsolatos gyógyszerkutatásban alkalmazható agyi képalkotó eljárásokon alapuló biomarkerek fejlesztése,
- az agyi képalkotásra támaszkodó, eltérő tudományterületeken képzés alatt álló egyetemi hallgatók oktatása, fiatal kutatók képzése, a tudományos utánpótlás biztosítása,
- az idegtudomány módszereire építő interdiszciplináris kutatások elősegítése,
- hazai és nemzetközi együttműködések továbbfejlesztés, s újak kialakítása.
Ulbert István az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet igazgatója betekintést adott a laborlátogatás során a kétfoton-mikroszkópia elméleti és gyakorlati alkalmazási lehetőségeibe. A kétfoton-mikroszkópia lehetővé tesziaz idegsejt különböző részein elhelyezkedő jelfogók, receptorok hatásainak megismerését és annak meghatározását is, hogy egy adott gyógyszermolekula mely sejteket, mely részükön, milyen időbeni felbontásban aktivál vagy gátol. Mindez kulcsfontosságú, hogy egy adott gyógyszer ideghálózatban kifejtett hatásáról képet kapjunk. A képalkotó berendezés két fő része a pásztázó egység, pásztázó tükrök,ami a lézerfényt vízszintesen és függőlegesen eltéríti, és kétdimenziós képet állít elő, valamint a detektáló egység, amely a fényérzékelő detektorok, fénymérők adatait számítógépesen feldolgozza. A módszerrel vizsgálni kívánt sejt, idegsejtaz agyszeletben valamilyen magasságban helyezkedik el és a tér minden irányábaemittál fluoreszcens gerjesztésből származó fotonokat, amit a berendezés detektál. A kibocsátott fotonok száma arányos a sejtaktivitást jelző kalciumszint változásával, azaz minél magasabb a kalciumszint, annál több fotont bocsát ki. A módszer folytonos, az időbeli lefutást megjelenítő képet ad a sejtek működéséről.
