Díj

Ez a dokumentum egy előző változata!


2015. augusztus 18. Nehéz helyzetben a tudomány- és technikatörténet

Az Innotéka Magazin 2015. augusztus - szeptemberi számában cikket közölt a Gábor Dénes- díjazottak Klubjának áprilisi, Technikatörténeti múzeumok, gyűjtemények és hasznosításuk lehetőségei címmel megrendezett klubest állásfoglalása kapcsán.

A cikket az Innotéka Magazin On line oldalán olvashatják.

2015. július 09-én a Gábor Dénes-díjazottak Klubjának állásfoglalása

A Gábor Dénes díjazottak klubjának 2015. április 16.-ai rendezvényén a megjelentek – átérezve a magyar tudomány és technika ügyének fontosságát – az alábbi javaslatokat fogalmazták meg:

1. A tudomány- és technikatörténeti oktatás vonatkozásában javasoljuk, hogy

  • A NAT keretei között az eddiginél nagyobb teret kapjon a magyar tudomány- és technikatörténet oktatása.
  • A műszaki felsőoktatásban e tárgykör önálló választható tantárgyként szerepeljen.
  • A tárgyköröket oktató tanárok felkészítő képzésben részesüljenek – megfelelő tudományos kutatást és oktatási tapasztalatokat szerzett kollégák előadásai valamint az ezekhez kapcsolódó írott és digitális adathordozók alapján.

A felkészítő 2 féléves lenne.

1. félév: Tudomány- és technikatörténet (havonta egy alkalom)

2. félév: A tudomány és technika legújabb eredményei (egyetemi tudományos műhelyek bemutatkozása)

  • Támogatni kell minél több középiskolai tanár és a felsőoktatásban szereplő oktató részvételét a BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskolájában folyó tudományos továbbképzésben, valamint azt is, hogy más doktori iskolákon belül is szerezhessenek pl. tudománytörténetből (orvostörténet, biológiatörténet, matematikatörténet, fizikatörténet stb.) PhD fokozatot az érdeklődők.
  • A témakörrel kapcsolatos szakanyagok az iskoláknak átadásra kerüljenek, illetve számukra letölthetőség biztosítható legyen

2. Elismerve a hazai műszaki múzeumok fontos szerepét a technikatörténeti kutatás, oktatás és ismeretterjesztés területén, szükségesnek tartjuk működési feltételeik jelentős javítását. Ennek keretében javasoljuk, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fejlesztése az integrált múzeum minden szakterületére kiterjedően történjék, azért, hogy ne csak közlekedési, hanem egyéb műszaki múzeumi feladatainak is eleget tudjon tenni. Ehhez a teljes tevékenységi körre kiterjedő működési terv kidolgozása szükséges. A korábban önálló műszaki múzeumok és a Közlekedési Múzeum egy intézménnyé történő integrálása 2009-ben azért történt, hogy az egyesített múzeum minden részlege számára optimális módon biztosíthatók legyenek a Múzeumi Törvényben a múzeumokra előírt működés feltételei. Ez az egyesítés óta eltelt hat évben nem valósult meg. Az integrálás után több múzeumot gyűjteménnyé degradáltak, ezzel kivonva azokat a Törvénynek a múzeumokra vonatkozó előírásai alól, annak ellenére, hogy az integrálás alapján a MMKM szerves részei. A gyűjtés, tudományos munka, kiállítás és oktatás feltételei nincsenek biztosítva, sőt, a helyzet az integrálás óta romlott. Sajnálatos, hogy a közeljövőben megvalósuló múzeumfejlesztésben kizárólag a Közlekedési Múzeum átépítése szerepel, csak városrendezési, építési célkitűzések ismeretesek, az MMKM egészére kiterjedő koncepció nem. Az építkezés ideje alatt olyan átmeneti megoldásokat terveznek, amelyek az egykori Országos Műszaki Múzeum és az Elektrotechnikai Múzeum egy részét is a Közlekedési Múzeum részére kívánják igénybe venni, ami további egyenlőtlenséget eredményez. Attól kell tartani, hogy a 150 milliárdos múzeum építési program ellenére Magyarország változatlanul a közép-európai térség egyetlen olyan országa marad, amelynek nincs országos szintű műszaki múzeuma.

Ez nincs összhangban a magyar alkotó szellem és magyar műszaki alkotások elvárható megbecsülésével és nem segíti az ország műszaki kultúrájának színvonal emelését, pedig a műszaki kultúra fejlesztése az ország gazdasági fejlődésének alapfeltétele.

Fentiek alapján kérjük javaslatunk elfogadását és a műszaki múzeumok helyzetének valós, nem csupán formális és külsőségekre terjedő javítását.

2015. június 05-én átadták a Gábor Dénes Ösztöndíjakat

Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy átadták a 2015-ös Gábor Dénes-ösztöndíjakat és bemutatták az idén „Fényes” Magyarok címmel meghirdetett Gábor Dénes Középiskolai Ösztöndíjpályázat díjazottait.

Itt megtekintheti az MTA Felolvasótermében megtartott esemény fotográfiáit.

További információkat és a rendezvényről készült video felvételt az MTA weboldalán találják meg.

2015. január 20. Gyászhír

Szomorúan értesültünk, hogy klubtársuk Prof. Dr. Naszlady Attila 2015. január 20-án, életének nyolcvennegyedik életévében elhunyt.

Naszlady Attila 1931. november 4-én született Budapesten. 1958-ban szerezte meg orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetemen. 1958-59-ben az esztergomi városi kórház orvosa, 1972-től Országos Korányi Tüdőgyógyászati Intézet vezető főorvosa, majd 1992-től négy éven át főigazgató főorvosa volt. 1996 és 2007 között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi szakszolgálatának önkéntes országos vezetőjeként, 1996-tól 2006-ig a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgató főorvosaként dolgozott. 1980-ban megszerezte az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. 1992-től 1993-ig egészségügyi miniszteri biztos, a Professzorok Batthyány Köre etikai bizottságának póttagja. 2002-től az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségi tagja, a Százak Tanácsának tagja. Naszlady Attila több hazai és külföldi informatikai, kardiológiai, pulmonológiai tudományos társaság tisztségviselő tagja volt. 1998-ban Gábor Dénes-díjas lett, 1999-ben megkapta a Máltai Szuverén Lovagrend Aranykereszt érdemérmet, 2000-től a Jeruzsálemi Szent Sír lovagrend parancsnoka, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

Feliratkozás a legutóbbi változások RSS listájára Az oldal DokuWiki motorra épül Üzenet az adminisztrátornak