Díj

2017. március 23-án a Makadám Mérnök Klubban, “Drón (UAV) fejlesztési irányok, lehetőségek és veszélyek címmel” klubnapot tartottunk.

Darvas Ferenc klubelnök köszöntője után Jamrik Péter villamosmérnök tartotta az első előadást.

A Novofer Zrt. felügyelőbizottságának elnöke elmondta, hogy a drónok témaköre a XXI. századnak megfelelő sebességgel szélesedik. A technikai fejlődés ideológiai, morális és kulturális gondjai itt is megmutatkoznak. A kihívások és a válaszok szerteágazóak. Katonai vonatkozásban a drón ma a csodafegyver, hiszen távirányítással, fotelből ülve lehet vele támadni. Újfajta háború, ahol a személyes érintettség, az áldozatokkal, vagy a partnerekkel való kapcsolat hiánya teljesen újfajta gondolkodást, kihívást jelent. A nukleáris energia békés felhasználása után nagyon gyorsan megjelent annak erőszakra való használata. A drónoknál fordított a felállás; a békés, barátságos, a fejlődést segítő alkalmazások időben követték az erőszakos jellegűeket. A meghatározás maga is pontosítást igényel, hiszen az UAV-tól a quadrokopterig sokféle megoldás létezik.

A katonai jellegű felhasználás súlyos kérdéseket vet fel. A biztonsági célú, pl. katasztrófa-elhárító, felderítő (árvíz védelmi) tevékenység korábban helikopterekre támaszkodott, most drónokkal nagyságrendekkel gazdaságosabban intézhető. A mezőgazdasági használat, pl. terméshozamok meghatározására, mérésekre, hálózatok ellenőrzésére gyakorlati haszna igazolódik. A nagyfeszültségű elektromos hálózatok biztonsági ellenőrzése is helikopterekkel történt korábban, jelentős költségekkel. Ma már célberendezések állnak rendelkezésre a kötések hibáinak felderítésére, csekély költséggel. A csomagszállításban egyre több cég próbálkozik kisebb csomagok drónnal való gazdaságos célba juttatására, különösen urbanizációtól távol eső területeken. A hobby és szórakoztató jellegű alkalmazások, pl. esküvő, vagy hétvégi kirándulás saját drónnal való követése is új felhasználást jelent. Az ár-érték arányra elmondta, hogy 12 ezer forintért már videóval ellátott, használható berendezés kapható. Katonai felhasználásra 18 millió amerikai dollárért rakétát célba juttató, távvezérlésű berendezésről szólnak a hírek. A szabályozás kérdése még képlékeny, nehéz megmondani, hogy egy drónnal ki és milyen körülmények között dolgozhat? A légi forgalomban a légi közlekedésbiztonságot érinti a drónkérdés és a légtér-használati díj kérdése is elvethető. Szepessy Kornél, a HungaroControl vezetője szerint a drónkezelők oktatása és vizsgáztatása is napirendre kerülhet, mely bevételi forrást is jelent. A magánszféra védelme is a szabályzás körébe tartozik: mire számíthatok, ha családi házam felett megjelenik egy drón? Ha eltalálom légpuskával, nyíllal, kővel, akkor mi a jogállás? (Más kérdés, hogy a nem védett madarakat sem lőhetem le a kertemben légpuskával, mert lakott területen belül tilos lövöldözni!) Ha egy budapesti futóverseny rajtján a tömegbe hajt egy irányíthatatlanná vált drón és sérülést okoz, akkor kivel szemben és milyen kártérítésre tarthatok igényt? – kérdeztem, de erre ma még nehéz a válasz.

Hazai fejlesztések

Kazi Károly villamosmérnök, a BHE Bonn Hungary Electronikai Kft. ügyvezető igazgatója ismertette az 1991-ben alapított 111 fős cégük tevékenységét. Újpesten végeznek rádiófrekvenciás, mikrohullámú területen fejlesztéseket. A pilóta nélküli repülőgép fejlesztése a tevékenység egyik oldalágaként indult. A cégnél felgyűlt tudás, a fejlesztések túlsúlya a fedélzeti elektronikára, intelligenciára, a kommunikációra irányul. Tevékenységük során egyetemekkel, kutató helyekkel tartanak kapcsolatot. Árbevételük 75%-át exportból érik el. Legfrissebb projektjeik közé tartozik a nemzetközi űrállomáson üzemelő S-sávú erősítő modul, az indiai Mars misszió számára szállított frekvencia-átalakító, s a norvég alagutak számára gyártott vészhelyzeti kommunikációs rendszerek. A cég által kifejlesztett pilóta nélküli merev szárnyú gépet saját katapult rendszer, egy elektromos csörlő gumi-kivetővel juttatja a légtérbe. Egy földi kommunikációs központ szolgál a kapcsolattartásra, amely a mindenkori GPS koordináták alapján az antennát a legkedvezőbb irányba fordítja. A repülőgépen kétirányú adaptív rádiós összeköttetés működik. Lényege, hogy amikor a gép távolodik, akkor lelassítja az adatátviteli sebességet, keskenyebb frekvencia-sávot használ, hogy a jel-zaj viszonyt elfogadható értéken tartsa, s csak kevesebb kerüljön átvitelre. A vevőn kapott kép még így is informatív lesz. A rendszerhez tetszőleges számú gép csatlakoztatható. A feladat során gyűlt anyagban akár felvétel közben is, keresni lehet időbélyeg alapján. A repülő 3 kg hasznos terhet szállíthat, másfél óráig képes a levegőben maradni. Menet közben nagy felbontású videojelet küld a vezérlőhöz, a fedélzeti adatrögzítéssel egyidejűleg. A fedélzeti panelhez különböző funkciójú, dobozolt érzékelők csatlakoztathatók. A repülési hatótáv 15-20 km, amely a jelenlegi hivatalos szabályzásnak (látóhatáron belül maradás) felel meg. Két laptop szolgálja a rendszer működtetését, az egyiken található a térkép, itt programozható a gép útvonala, menet közben is. A virtuális pilótafülke mutatja a gép menet-jellemzőit. Utóbbit a gépen elhelyezett inerciális érzékelők is segítik. Kérdésemre hozzátette, hogy csak olyan távolságra küldhetem el, ahonnan a beletöltött üzemanyag segítségével biztonságosan visszatérhet. A nagy értékű rendszer piaci értékesítése eddig sikertelen volt. Etiópia megvette ugyan, de nem üzemel, mert kínai versenytársuk ingyenesen szállítja saját rendszerét a potenciális vevőnek. A BHE jelenleg drón-fedélzeti lézer-, és spektrumanalizáló rendszeren dolgozik. Nagy külszíni fejtéseken alkalmaznák, ahol a rétegvizsgálatokhoz sem gépi, sem humán hozzáférés nem biztosítható. A módszer lényege: a drónról a kőzetbe erős lézerimpulzust lőnek, a kőzetből kipárolgó anyagot spektrum-analizátorral elemzik, így megállapítható pl., érdemes-e még folytatni azon a helyen a külszíni fejtést, illetve a meddőhányót érdemes-e újra művelésbe vonni. A megoldás iránt komoly kanadai bányavállalatok érdeklődnek. Ez a működő űr-technológia a Marson már használatos, de drónhoz nagyon le kell kicsinyíteni, ez a feladat. A mezőgazdaság területét érintő megoldás iránt érdeklődik a KITE Zrt. Egy-egy kiterjedt területről különböző napszakokban végzett multi-spektrális felvétel alapján, szoftveres segítséggel megállapítható, hol helyezkednek el a gombafertőzéses gócok, egyéb betegségek, vízhiány. Számításuk szerint, ha egy permetezőn öt-hatféle permetező anyagot helyeznének el, akkor a vegyszerek tizedrészét kellene csak kiszórni.

A drónok jövője

Létre lehet hozni egy olyan, állandóan frissülő nagy sebességű információs rendszert, mint a Waze, de 3D-ben. Minden, embereket szállító drón elküldi a saját adatait a többiek tájékoztatására, saját tájékozódására pedig fogadja a többiek információit. Alapszabály, a drón programozásához a szállított személy nem tud hozzányúlni. Reális jövőképben helye van a megoldásnak, elég ha belegondolunk, milyen összeget igényel az utak fenntartása! Létezik a katonai célra fejlesztett Predátor, de a méhek tevékenységét ellátó mini-drón is. Jelenleg a mű-méhek virágpor felismerő képességét fejlesztik… Sajnos a drónok rosszindulatú célokra is használhatók. A politika és a biztonságért felelős szakemberek is érzik. A probléma ezeknél a szerkezeteknél, hogy nem tudjuk, mikor jön, mit hordoz. Komoly technikai kihívás felderítésük. Egy kisméretű drónt jelenlegi technikai eszközeinkkel nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk felderíteni, a mérete ahhoz viszont elegendő, hogy valamilyen káros anyagot szállítson, akár egy célszemély támadásra. A drón azonosítása a másik gond: veszélyes-e vagy sem? Mit tudunk ellene tenni, ha veszélyes? Az isztambuli repülőtér felett nemrég hosszú ideig keringett egy videózó drón. Vajon miért? A decemberi londoni UAV-ellenes biztonsági konferencián mondta a New York-i biztonsági főnök, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e drón és repülőgép ütközése, hanem mikor és hol? Komoly intézkedések csak komoly baleset bekövetkeztekor lesznek, addig a biztonságiak keze meg van kötve. Franciaországban nem is lehet zavarni a vonatkozó rádiós csatornákat akkor sem, ha egyértelmű is a drón rosszindulatú közeledése.

A védekezés jelenlegi eszközei

Nagy teljesítményű antenna, amivel erős rádió-impulzust lehet a drónra küldeni. Közvetlen zavaráskor a drónok többnyire leszállnak, de nem mindegyik és nem mindig. Fizikai elfogás kilőhető hálóval, utána ernyővel leeresztés drónvadász drónnal vagy idomított ragadozómadarakkal való földre kényszerítés. A drónok mindennapi használata robbanásszerűen terjed, s ez jelentős pénzügyi forrásokat mozgat meg. Közben a rosszindulatú felhasználás veszélyeit csökkenteni kell!

A NATO szervezésében korábban zajlott egy hároméves projekt a drónok elleni védekezés elméleti kérdéseiről, melyen a BHE is részt vett egyetlen civil cégként. Felmerült, hogy hány helyen van egy drón missziója során, fel lehet-e deríteni a felszálló sávjában, s még ott el lehet-e hárítani? S ha már felszállt, akkor még a megközelítési szakaszon hogyan lehetne elkapni? Ha már késő, akkor mit lehet tenni, hogy minél kisebb kárt okozzon? Komoly elméleti eredmények születtek, de műszakiak nem, ezért szükség lesz a folytatásra!

A jegyzetet készítette: Zmeskál Zoltán Tamás, újságíró. Közzétéve: : ZETApress Hírportál.

További megjelenés Harmat Lajos újságírótól az : EuroAstra Internet Magazin oldalán.

Feliratkozás a legutóbbi változások RSS listájára Az oldal DokuWiki motorra épül Üzenet az adminisztrátornak