======A Gábor Dénes-díjazottak veszprémi látogatása. 2014. december 05.====== **ÖSSZEFOGLALÓ** **Helyszín:** Pannon Egyetem, B épület, konferencia-központ (Veszprém, Egyetem u. 10.) __**Előadók**__ * Dr. Friedler Ferenc rektor: A gazdaság igényeit teljesítő műszaki felsőoktatás struktúrája. * Dr. Darvas Ferenc klub elnök: A Gábor Dénes-díjazottak Klubjának bemutatása. * Piglerné dr. Lakner Rozália, a fenntartó Műszaki Informatikai Kar dékánja: Tehetséggondozás a Műszaki Informatikai Karon; az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola bemutatása. **Házigazda:** Prof. Dr. Friedler Ferenc rektor **Az rendezvényt Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora nyitotta meg, köszöntötte a megjelent vendégeket.** **1) Darvas Ferenc** elnök köszöntötte a résztvevőket és röviden ismertette a Gábor Dénes-díjazottak Klubjának célkitűzéseit, jövőbeni törekvéseit. A Klub legfontosabbnak az értékteremtést és tehetséggondozást tekinti és a felsőoktatásban jelentkező problémák megoldására gyors és hatékony megoldást sürget, amit a megjelentekkel közösen szeretnének megvitatni. **2) Friedler Ferenc** rektor bevezető gondolatában a felsőoktatásban felmerülő, szerteágazó problémákat emelte ki. A nehézségek jól láthatóan 90’-es évek óta jelentkeznek és a hallgatói létszám folyamatos emelkedésében, a különböző intézményekben szerzett diplomák értékének különbségében, az intézmények eltérő képzési színvonalában keresendők. Előadásában részletesen elemezte a felsőoktatási nehézségeket mind gazdasági, mind oktatási, kutatási és innovációs szempontból. A Bologna rendszerben az alapképzés az eredeti elképzelésekkel ellentétben, a gyakorlatorientáltságú képzés helyett az elméleti oktatásra fekteti a hangsúlyt, így nem igazodik kellőképpen a piaci igényekhez sem. Hibák a felsőoktatási intézmények szervezeti felépítésében és működésében is jelentkeznek, a legtöbb helyen a piaci igényekkel ellentétes, olcsó szakokat hallgatólétszám maximalizálással működtetnek, elszívva diákokat a kiváló szakképzés lehetőségétől. Egy hatékonyan működő egyetem képzésének minőségét a szervezeti működésnek kell garantálnia, azonban ameddig erre a szintre nem jutnak el az intézmények, a rövid távú érdekek érvényesülnek és működési zavarok lépnek fel. Az egyetem működésének általános jellemzőiként megemlítette a döntési mechanizmus összetettségét, a szervezeten belül szerteágyazó érdekviszonyokat, ellentmondásokat, valamint a költségvetés rugalmatlanságát. A célállapotot azonban paraméterállítással nem, hanem struktúraváltással lehet elérni. Első lépésként a feladatok és kötelességét pontos meghatározását és megosztását vázolta. Az oktatás, kutatás és K+F tevékenységek az egyetem működésének alapjai, azonban csak együtt jelentenek tartós minőséget, bármelyik tényező gyengülése magával vonja a másik kettő visszaesését is. Nagy hangsúlyt kell fektetni a felsőoktatásba belépő minőségi hallgatók mennyiségére, a felvett hallgatók motiválására és tehetséggondozására. A minőségi mérnökképzés megvalósításának előfeltétele, hogy az egyetem vezetői együttműködéseket alakítsanak ki az innovációban élenjáró cégekkel, és hogy a korszerű technológiák fejlesztésére vonatkozó K+F projektek megvalósulását segítsék elő. Mai értelmezésben egy korszerű egyetem három, professzionálisan működő alappilléren nyugszik; kutató partnerek, innovációban együttműködő cégek és hallgatók, ezek nélkül a sikeres működés elképzelhetetlen. Az általános problémák és megoldási lehetőségek után bemutatta a Pannon Egyetem felsőoktatásban betöltött szerepét, a képzések színvonalát valamint az egyetem régiós szerepvállalását. Friss felmérések, a HVG által kiadott rangsor és az ismertetett eddig eredmények jól szemléltetik, hogy az egyetem háromdimenziós szerkezetben hatékonyan működik. Ez lehetővé tette, hogy az oktatás, a kutatás és a K+F tevékenység egyenrangúvá váljon az intézményben és folyamatosan fejlődési pályán mozogjon. Az itt tanuló hallgatóknak lehetősége nyílik bekapcsolódni a helyi projektekbe, csapatban dolgozni, referenciát szerezni és kapcsolatba kerülni leendő munkahelyükkel, ugyanis számos nagyvállalattal állnak stratégiai partnerségben (pl. IBM, GE, MOL, Siemens). A statisztikák alapján, a Pannon Egyetemen végzett informatikai területen diplomát szerzettek átlag kezdő fizetése 350.000 Ft, ez egyben mércéje is a képzési színvonalnak. Azonban az eddigi eredmények a tehetséggondozó programok nélkül nem valósultak volna meg, hiszen a Műszaki Informatikai Kar által 2001 óta fenntartott Erdős Pál Matematika Tehetséggondozó Iskola már tehetséges középiskolások képzésével biztosítja a minőségi hallgatói utánpótlást. Az egyetem a projektekből költségvetésének kétharmadát tudja megteremteni és minél több versenyképességi és stratégiai projektben vesz részt. Az intézmény célja, hogy értéket teremtsen és a jövőben is fenntartható maradjon, ehhez azonban a szervezeti összefogás és a kitartó munka elengedhetetlen. **3) Piglerné dr. Lakner Rozália** a Műszaki Informatikai Kar dékánja –előadásában ismertette a Kar kínálatát és az itt tanulók lehetőségeit, a tehetséggondozó programok említése után pedig részletesen bemutatta az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola működését. A Kar szigorú bemeneti követelményeket támaszt a leendő mérnökinformatikus szakos hallgatók elé, hiszen évek óta Veszprémben a legmagasabb a képzés ponthatára. A Kara hallgatók számára lehetőséget teremt országos és nemzetközi versenyeken, konferenciákon, valamint tudományos diákköri munkában való részvételre, megalapozva ezzel szakmai karrierjüket. A tehetséggondozást azonban már a középiskolákban kell kezdeni és könnyed előadásokkal, szakkörökkel bevezetni a diákokat a tudományos munkába- mondta a dékán. Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola létrehozásának hátterében a tehetséges hallgatók tömörítése állt és időszerűvé vált a szervezett tudósutánpótlás képzés. Az Iskola diákjai a az alap-és mesterképzést követően a Doktori Iskolában folytathatják tanulmányaikat, kutatásaikat. Dr. Pintér Ferenc az Iskola vezetője külföldi útja miatt nem tudott részt venni a rendezvényen. A veszprémi és szolnoki képzőhelyek mellett már határon túli képzési hellyel is rendelkezik, a romániai Marosvásárhelyen is megkezdte működését a tehetséges fiatalokat foglalkoztató Erdős Pál program. 4) Az előadásokat követően a résztvevők kérdéseire válaszoltak a házigazdák az egyetem működését illetően. Friedler Ferenc válaszában hangsúlyozta, hogy a céges tárgyalások folyamán elsődlegesen nem „pénzt” kell kérni a vállalatvezetőktől, hanem olyan feladatokat, amelyeket közös hosszú távú cél mentén együttműködési formában lehet megvalósítani. A Pannon Egyetem is folytat nemzetközi szintű egyeztetéseket a hallgatói létszám bővítésére, de sok intézménnyel ellentétben a rektor első lépésként a doktori képzésbe vonja be a külföldi hallgatókat. Amint kialakult a sikeres együttműködés, a későbbiekben csak a mester-és alapképzésre is vennének fel hallgatókat. „Vitaindító kérdésként” felvetődött az Erdős Iskola további sorsa is, amelyre a résztvevőktől többféle javaslat érkezett; a Klubnak kellene megvizsgálni a fenntarthatóság lehetőségeit, alapítványi formában illetve céges finanszírozással. 2014.december 5. **A beszámolót készítette:** Kiss Réka ügyvivő **Ellenőrizte:** Friedler Ferenc és Ács Tünde Fatima **ERDŐS PÁL MATEMATIKAI TEHETSÉGGONDOZÓ ISKOLA bemutatkozója** **Az iskola célja: ** Matematikai versenyeredményeik alapján kiemelkedő középiskolás diákok tehetségének kibontakoztatása. **Alapítója és fenntartója:** Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar, alapítás éve: 2001 Működése:Az iskola országos hatókörű, hálózatszerű működést folytat, jelenleg 68 középiskolával van kapcsolata határainkon innen és túl. Az iskola két képzési helyen, Veszprémben és Szolnokon működik, ahol 5-5 hétvégén a diákok évfolyamonként különböző matematikai foglalkozásokon, tudományos kutatók által tartott előadásokon, szakmai műhelymunkákban vesznek részt.A képzés valamennyi foglalkozása tandíjmentes. **Tanári kara:** A tehetséggondozásban országos eredményt elért, több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező matematikatanárok vezetik a foglalkozásokat. A húszfős kiváló szakmai közösség tagjai diákjaikkal a matematikai tehetséggondozás területén több országos eredményt értek el, munkájukat számos szakmai elismerés dicséri (négyen Rátz Tanár Úr Életmű Díjjal, ketten a Tehetség Szolgálatáért Életmű Díjjal rendelkeznek). Tehetséggondozásra felkészítő akkreditált továbbképzési programot is működtetnek középiskolai matematikatanárok számára. **Diákjai:** A matematikai versenyeken induló diákok közül több mint 200-an nyertek felvételt az iskolába, egy részük a határon túlról (például Kassáról, Érsekújvárról, Zentáról, Beregszászról) érkezik. A foglalkozások segítik a hazai és nemzetközi matematikaversenyekre történő felkészülést, ezen versenyek helyezettjei nagyrészt az Erdős Iskolások közül kerülnek ki. **Az Iskola elismerései:** Tehetségek Szolgálatáért Közösségi Díj (2014), Akkreditált Kiváló Tehetségpont (2013) Itt megtekintheti az eseményen készült [[https://www.facebook.com/photo.php?fbid=790277261067426&set=a.790277181067434.1073741831.100002554794447&type=3&theater|fotográfiákat]]. **__Sajtómegjelenés:__** http://www.euroastra.info/node/86219 http://elektro-net.hu/uzlet/6024-a-gabor-denes-dijasok-klubjanak-ulese-a-pannon-egyetemen