Díj

H2O - Hátrányos helyzetűek oktatása klubest

Makadám Klub, 2011. május 24.

A klubest házigazdái: Prof. Sarkadi Balázs Ilinyi János

Az est előadói:

  • Prof. Rachel A. Lotan, kaliforniai Stanford Egyetem professzora,
  • Kovácsné Dr. Nagy Emese, hejőkeresztúri általános iskola igazgatója,
  • Dr. Kürti Sándor, Kürt Zrt elnöke

Az est házigazdái köszöntötték a megjelenteket és az előadókat. A klubest rendhagyó módon azért került megrendezésre, mert a klub által életre hívott H2O projekt alapmódszerét kidolgozó Rachel A. Lotan Professzorasszony Magyarországra látogatott, így a klubnak is alkalma nyílott meghívni. A klubest a módszer általános bemutatásával kezdődött, amit az előadó magyarul mutatott be. A klubest további részében Kovácsné Dr. Nagy Emese és Dr Kürti Sándor mutatta be a már sikeresen működő projektet szakmai és projektvezetési szempontból. A bemutatónak azért is nagy szerepe volt, mert a klubesten részt vettek azoknak az iskoláknak a képviselői, akik most fognak csatlakozni a projekthez.

Rachel A. Lotan előadása

Rachel A. Lotan a kaliforniai Stanford Egyetem professzora. Nevéhez fűződik a Komplex Instrukciós Program kidolgozása. Előadásában kiemelte, hogy a tanulás legfontosabb eleme az interakció, amely központi szerepet játszik az oktatás sikerességében, ez segíti a diákokat a tananyag megértésében, és elsajátításában. Az interakció megvalósulhat a tanár és a diák, a diák és a diák, valamint a diák és a könyv között is. Az előadó bemutatott egy videót, amin egy amerikai középiskolai osztály matematika órája volt látható. A tanórán a diákok csoportokban dolgoztak, a film fókuszában egy ilyen 4 főből álló csoport volt látható: két fehérbőrű amerikai fiú, illetve két latin-amerikai (feltehetően emigráns- spanyolul anyanyelvű) lány dolgozik egy probléma megoldásán. A két fiú folyamatosan beszélget, míg a két lány csöndben ül.

Ilinyi János szerint tipikus osztályképet láthattunk: a fiúk a dominánsak, a lányok nem vesznek részt a megoldásban, csak hallgatnak.

Dr. Naszlady Attila hozzáfűzte, hogy hasonló vizsgálatokat már végeztek a gyógyászatban is orvos és beteg között. Megállapították, hogy bizonyos típusú szívbetegségekkel összefüggésben vannak a szereplők közötti beszédidők megoszlása.

Rachel A. Lotan elmondta, hogy nagy általánosan elmondható, hogy azok a gyerekek, akik aktívabban részt vesznek egy feladat megoldásában azok többet tanulnak, jobban teljesítenek a teszteken. Az előadó felhívta a figyelmet a tanárnő viselkedésére, egy-egy csoportnál kevés időt tud tölteni, az tanóra folyamán körbejár a teremben. A tanárnő a következőket mondta a filmen látható csoportnak: „Két hangot hallok, de négy fejet látok, pedig biztosan tudom, hogy értékes gondolatok vannak mindegyikben.” A két lány ezek után sem beszélt sokat. A két lány a passzív viselkedéséből adódóan kevesebbet tanult, kisebb mértékben fejlődött az órán, annak ellenére, hogy a csoportból az egyik lány helyesen megoldotta a feladatot, de a kommunikáció hiánya miatt ez csak a videofelvétel vége után derült ki. Ebből eredően és ezt tovább vezetve a tanulmányaikra, elmondható hogy a csoportban levő távolság az idő folyamán tovább nő. Az amúgy jó képességekkel rendelkező, de a részvételben érdektelen fiatalok továbbtanulási esélyei lecsökkennek.

Mit lehet ez ellen tenni?

A Stanfordi kutató által kidolgozott tanuláselmélet a következő:

státusz → részvétel → tanulás

A státusz határozza meg a részvételt, az pedig a tanulás mértékét, sikerességét. Mi az a státusz? Minden társadalomban léteznek differenciálható státuszok, az emberek bőrszín, az anyagi helyzet és például a külső megjelenés alapján különböző státuszokba tagozódnak. Minden társaságnak megvan a saját státusz karakterisztikája, ez az iskolai osztályban is megjelenik. Ezen megfontolások alapján a lányok viselkedése is megmagyarázható, tőlük senki se várta el, hogy okosak legyeknek. A cél tehát a státusz eltörlése, igazságos osztályok, csoportok létrehozása, ahol mindenkinek megvan a joga a tanuláshoz, a részvételhez. A professzorasszony kifejlette, hogy tudják, hogy minden gyereknek a státuszától és a bőrszínétől függetlenül joga van aktívan részt venni az oktatásban és ez által tanulni. A státusz eltörlése érdekében sok mindent elő kell készíteni; meg kell tervezni és koordinálni kell a csoportmunkát, megfelelően kell tudni a tanulók csoportban végzett munkáját értékelni, szükség esetén (pl. bevándorlók) fejleszteni kell az oktatási nyelvezetet, igazságos osztályközösséget kell építeni, ez által a tanulók között kiegyenlített részvételi arány alakul ki.

Magyar Kornélia kérdésére, hogy mi a megoldás a felvételen látott szituáció kezelésére az előadó azt válaszolta, hogy az elvárások megváltoztatása a fontos, annak érdekében, hogy reális dolgokat várunk el a gyerektől, illetve, hogy ezt ők is elvárják egymástól és önmaguktól.

Arányi Péter kérdésére, mely szerint lehet-e a diákok közötti különbséget úgy csökkenteni, hogy nem a magasabb szintet csökkentjük, hanem az alsót növeljük, azt válaszolta, hogy a módszer egy fontos eleme, hogy a jól tanuló diák is képességének megfelelően fejlődik a tanulási nehézségekkel rendelkező diákok felzárkóztatása során.

John Cantwell a mennyiség illetve minőség közötti különbségre hívta fel a figyelmet, ugyanis, ha a két lány a feladat során megszólalt volna, az a fiúkat akár gondolkodásra is késztette volna, így még több hasznos dolgot tanulhattak volna meg.

Kovácsné Dr. Nagy Emese előadása

Kovácsné Dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri általános iskola igazgatója, a H2O projektben alkalmazott, oktatási módszertan magyarországi megvalósítása fűződik nevéhez, amely a Rachel A. Lotan által kidolgozott Komplex Instrukciós Program módszerén alapszik. Az előadó elmesélte, hogy Rachel A. Lotan látogatása során a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolába részt vett egy tanórán, ahol feladatokkal foglalatoskodó diákok között sétált, megfigyelte őket, és nem több mint egy perc alatt megállapította, hogy az oktatás helyesen folyik. Kovácsné Dr. Nagy Emese elmondta, hogy nem betanított viselkedést láthatott a professzorasszony, a gyerekek természetesen viselkedtek, pont úgy, ahogy egy átlagos tanórán szoktak. Az oktatási módszer alkalmazásának ötlete tizenegy évvel ezelőtt született meg. A kérdés csak az volt: Vajon az emberek közötti rangsor megváltoztatható-e, a kilökés helyett a felemelés módszerét alkalmazva? A cél a gyerekek képességeinek előhívása volt. A helyzetfelmérések során a Stanfordi vizsgálatokat itt is megismételték.

Általában mért nem vezeti le helyesen a tanórát a tanár?

  • Túl sokat beszél,
  • Gyerekek nem beszélnek egymással,
  • Ha a tanár egy csoporthoz odamegy, a legjobb diák már a tanárral beszél

Tapasztalható volt, hogy a frontális tanítási óráknál négyszeres a különbség az erős illetve gyengébb képességű diákok között, míg csoportban ez kétszeresre lecsökken. A célzott oktatási egységek tehát a heterogén tanulói csoportok, amikben azonban nagyon fontos szerep jut az erős képességű gyereknek. A módszer alkalmazásával egy új iskola 2-3 év alatt éri el a hejőkeresztúri iskola által felmutatott eredményeket, erre jó példa a kerületi IX. kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola, ahol már önállóan alkalmazzák a módszert.

A H2O projekt keretében oktatott órákon a Stanfordban kidolgozott módszeren alapuló csoportmunka foglalkozást a 45 perces órák első felében alkalmazzák; a diákok vitatkoznak, beszélnek, anyagot kezelnek, majd differenciált egyéni feladatok következnek – ami az előzetes csoportmunka eredményeit használja fel.

Ennek a módszernek a bevezetéséhez, illetve fenntartásához szemléletváltásra volt szükség. Fontos, hogy az oktatásban részt vevő pedagógusok tisztában legyenek a módszerrel, tudják mit és miért kell csinálni. A hejőkeresztúri általános iskola diákjai első osztálytól nyolcadik osztályig ez alapján az oktatási módszer alapján tanulnak. Hol tartanak most? Megismételték önmagukat, a IX. kerületi Molnár Ferenc Általános Iskolában is átvették a módszert és még további iskolák várnak a módszer elsajátítására. Az előadó kiemelte, hogy fontos az igazgató szerepe, mert jelentős részben rajta múlik, hogy a tantestület egésze részt vegyen az oktatás átformálásában illetve, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a program résztvevői között. Tapasztalható, hogy ha már a tanórák 20%-át a módszer szerint oktatják, akkor az már elegendő a szemléletváltáshoz, így a módszer kihatással lesz a többi órára is, és sikeren kivitelezhető a projekt. A csatlakozó intézmények szerződést írnak alá, hogy a programot öt évig fenntartják, ez a minimálisan szükséges idő a módszer eredményes adaptálásához és az eredmények értékeléséhez. Jól azonosítható, hogy:

  • a pedagógusok viselkedése 2-3 hónap alatt változik meg
  • a gyerekek viselkedése fél év alatt változik meg
  • 3-4 év kell, hogy a diákok tanulmányi eredményeiben is megmutatkozzon a javulás, ezt bizonyítják a kompetencia felmérések is.

Dr. Kürti Sándor előadása

Dr. Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke, tulajdonosa, H2O Projektszponzor. Előadását a következő kérdéssel kezdte: Hogyan lehet ezzel a módszerrel sikert elérni?

A választ öt pontba szedve adta meg:

1. Meg kell állapítani mi a projekt hozzáadott értéke:

  • A rendszerbe gyengébb képességű, rosszabbul teljesítő gyerekek kerülnek be, a rendszerből pedig okos gyerekként jönnek ki.

A projekt fontos összetevői:

  • Komplex Instrukciós Program
  • Megszeretteti a szülőkkel az iskolát, hogy szívesen engedjék oda a gyereküket.
  • A rosszul tanuló gyereknek is sikerélményben lesz része a különböző játékok során.
  • A program fontos része az idegen nyelv-tanító program.
  • Sikert szeretnénk, ezért a környezettel is harmóniában kell lennie

2. Kik tudnak ebből értéket teremteni?

  • A sikerhez szükséges a program szakmai kifejlesztése és fenntartása
  • Szükséges a szponzorok hozzájárulása
  • Fontos az önkéntesek munkája

3. Idő

Az operatív idő megfelelő kihasználása is a siker feltétele, ezért már a projekt elején meg kell határozni a hosszú távú célokat, és ezek elérése érdekében végre kell hajtani a feladatokat.

4. Öntanuló rendszer létrehozása.

A működés során összegyűjtött információk elemzésével tovább kell fejleszteni a rendszert a korábbi tapasztalatok beépítése és a hibák elkerülése érdekében. 5. Hozzáállás

Ez a pont a résztvevők elhivatottságát képezi le. Azt, hogy a közösen elhatározott cél rá eső részét ki milyen minőségben végzi el.

Az előadó Howard H. Stevenson által a Harvard-on végzett felmérés eredményét összehasonlította egy magyar egyetem hallgatói körében végzett azonos felmérés eredményével, aminek az lett az eredménye, hogy míg a Harvard hallgató célkitűzései négy kérdéscsoport köré csoportosultak, addig a magyar szakembereknek célkitűzései 29 köré. A négy kérdéscsoport közül egy célkitűzés még így sem szerepelt a 29 magyar kérdéskör között, hogy a Harvard hallgatói maradandót szeretnének alkotni. Az előadó Howard H. Stevenson könyvéből idézett: „Nem tud mindenki világrengető dolgokat csinálni, de az mindenkinek megadatik, hogy a maga környezetében olthatatlan vágyat érezzen az iránt, hogy valami maradandót alkosson.”

Sarkadi Balázs és Ilinyi János a program pénzügyi ellenőrei felhívták a figyelmet a szervezet anyagi hátterének fontosságára, 4-5 év finanszírozása 20 millió forintos nagyságrendű, ami ekkora projektnél nem horribilis nagyságrendű. Sarkadi Balázs kifejtette, hogy féltik a rendszert a befektetők befolyásától. A szponzorok egy adott intézményt támogatnak, a módszer gyakorlati alkalmazását, megvalósítását nem irányítják. Dr. Naszlady Attila szerint a csoportmunkának egy hátulütője van: eltanulják egymástól a panaszokat. Ezért nagyon fontos a vezető szerepe, beavatkozása. Kovácsné Dr. Nagy Emese elmondta, hogy a csoportban mindig van vezető, személye folyamatosan változik. Köztudott, hogy nem mindenki egyformán alkalmas erre a szerepre, mégis mindenkinek át kell élnie ezt a szerepkört is. Pál Mónika kérdésére, hogy a módszer alkalmas-e gyógypedagógiai figyelmet igénylő diákok, mint például autizmussal élő gyerekek esetére is, Kovácsné Dr. Nagy Emese elmondta, hogy iskolájukban a diákok 10%-a sajátos nevelési igényű gyerek, 18%-a egyénileg fejlesztendő. Azonban nem lehet észrevenni egy tanóra látogatása során, hogy a gyerekek közül kik tartoznak ezekbe a csoportokba. Az alapító okiratuknak megfelelően vannak bizonyos hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő gyerekek, így például autisták, akiket az iskola nem tud fogadni. Szomor Éva egyik kérdése arra irányult, hogy az iskola előtt már van-e olyan intézmény, ami a gyerekeket előzetesen felkészítené? Rachel A. Lotan elmondta, hogy iskoláikban második osztálytól alkalmazzák ezt a módszert, óvodában még nem próbálták ki. Kovácsné Dr. Nagy Emese elmondta, hogy a hejőkeresztúri óvodában már célirányosan készítik fel, a gyerekeket. A gyerekekben olyan tulajdonságokat fejlesztenek ki, amelyek a későbbiekben majd a segítségükre lesznek a tanulásban, például különböző táblajátékokat ismernek meg. Az eredmények azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik már óvodában megismerkednek a programmal, lényegesebben jobb eredménnyel érkeznek az iskolába, mint azok, akik nem vettek részt ilyen előkészítésen. Szomor Éva második kérdésére, a szülők részvételével kapcsolatban mindkét előadó elmondta, hogy a szülőkkel igyekeznek rendszeresen beszélni, találkozni, gyakran meghívják őket, hogy egy tanóra alkalmával megoszthassák tapasztalataikat a diákokkal.

Az est végén a klubest házigazdái kinyilvánították köszönetüket az előadóknak.

Jegyzőkönyvet készítette: Angi Réka, Fodor Anna, Juhász Levente, Rácz Tünde Fatima

Feliratkozás a legutóbbi változások RSS listájára Az oldal DokuWiki motorra épül Üzenet az adminisztrátornak